A magyar gazdaságot visszafogták a kedvezőtlen külső körülmények tavaly, a belföldi fogyasztás élénkülése ugyanakkor segítette a fellendülést – állapítja meg a Költségvetési Tanács a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról és az államadósság alakulásáról kialakított, csütörtökön elfogadott véleményében.

Az értékelés szerint a folyamatokat jelentős mértékben befolyásolták a geopolitikai feszültségek.

  • Az EU gazdasága alig élénkült, növekedési kilátásai nem javultak, Németország válsága különösen kedvezőtlenül hatott a belföldi termelésre.
  • A fogyasztói bizalom Magyarországon 2024 elején javulásnak indult, de a vállalati beruházásokat visszafogta a gyenge külső kereslet.
  • A nemzetközi termelési láncoktól erőteljesen függő magyar gazdaságnak az sem tett jót, hogy az európai ipar termelés volumene visszaesett, a belföldi és az exportrendelések egyaránt csökkentek

– mutatnak rá az elemzésben.

A reálbérek ugyanakkor a térség más országaihoz képest jelentősebb mértékben nőttek, a foglalkoztatás magas maradt, az infláció elvesztette a korábbi lendületét.

A költségvetési hiány még nem érte el az uniós elvárás szintjét, de a korábbinál jóval kedvezőbben alakult. A deficit elsősorban tervezettnél alacsonyabb adóbevételekkel és uniós forrásokkal, kiadási oldalon főképp az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatkiadásokkal magyarázható. Az előirányzatnál magasabb államadóssági mutató egyebek között a pénzforgalmi hiány és a vártnál alacsonyabb GDP-növekedés következménye – mutat rá a grémium.

A Költségvetési Tanács az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzései alapján készítette az összefoglalóját, amely magában foglalja többek között a Pénzügyminisztérium (PM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) információit is a gazdaság és az államháztartás központi alrendszerének 2024 végi helyzetéről. A Költségvetési Tanács a honlapján közzéteszi a véleményét, és tájékoztatást küld róla a kormánynak.

Közel 3800 milliárd forint ragadt be 4-5 százalékos kamatozású állampapírban

A jelek szerint megtette hatását az év első negyedévében 5,3 százalékra mért átlagos infláció: rengeteg pénzt hagytak a befektetők a kamatok leesése után inflációkövető Prémium Magyar Állampapírokban. Az Economx számításai szerint közel 3800 milliárd forintnyi a mindössze 4-5 százalékon kamatozó PMÁP-megtakarítás.