Pesszimista forgatókönyv esetén a század végére akár ötszörösére is emelkedhet a mai extrém tűzgyakoriság hazánkban - hívják fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank és az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói.

Burger Csaba és Szabó Péter a Másfélfokon megjelent írásában emlékeztet arra, hogy az utóbbi években egyre súlyosabb aszályok sújtják Magyarországot, a talaj felső rétege látványosan kiszáradt. A tűzveszély mérésére használt úgynevezett Keetch–Byram szárazságmutató értéke 2005 és 2024 között közel 30 százalékkal nőtt. Mindezek ellenére a tüzek száma visszaesett: míg a 2000-es évek elején minden huszadik 5×5 kilométeres területen előfordult valamilyen növénytűz, addig a legutóbbi években már csak minden kétszázadikban.

A magyarázat nem az éghajlati adottságok kedvezőbbé válásában rejlik, hanem az emberek hozzáállásának változásában. A 2000-es évek elején ugyanis a tüzek többségét emberi és mezőgazdasági szándék okozta, főként tarlóégetés. Azóta több intézkedés szorította vissza a gyakorlatot: szigorodtak az erdei tűzgyújtás szabályai, egységes lett a katasztrófavédelem, központilag szabályozzák a tűzgyújtási tilalmakat, és a lakosság is tudatosabban kerüli az égetést.

A kutatók mindennek fényében modellezték, mi várható a jövőben különféle szén-dioxid-kibocsátási forgatókönyvek esetén.

A pesszimista változat még a jelenlegi tűzvédelmi szabályok és tudatos lakossági magatartás mellett is riasztó eredményt hozott: 2050-re megduplázódhat, 2080-ra pedig akár ötszörösére is nőhet a ma szélsőségesnek számító tűzgyakoriság.

Ez nemcsak a rendkívüli években, hanem az átlagos években is jelentősen több tüzet jelentene. A legveszélyeztetettebb térségek közé tartozik a Duna–Tisza köze déli fele, a Balaton nyugati vidéke és a Hortobágy tágabb térsége.

Egészen más képet mutat ugyanakkor a „zöld” forgatókönyv: ha gyorsan és jelentősen csökkentjük a kibocsátásokat, a tűzgyakoriság alig változik a század végéig.

A szakemberek mindemellett felhívják a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás pénzügyi kockázatokat is hordoz: például egyes ingatlanok biztosíthatósága megszűnhet, ami a hitelezést is nehezíti. A tűzesetek kapcsán jelentkező károk pedig nemcsak lakóházakat, hanem termelőüzemeket és infrastruktúrát is érinthetnek, ami a gazdaság működését veszélyezteti.

Kapcsolódó