A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet közös felmérése szerint míg 2-3 éve az elszálló infláció, az energiaköltségek és a gyenge forint okozták a legnagyobb fejfájást a kkv-szektor szereplőinek, addig 2025-re ez megváltozott: a többség már úgy véli, hogy leginkább
- az adóterhek,
- a kiszámíthatatlan környezet
- és a munkaerőhiány akadályozza növekedésüket;
- listájukon „előkelő” helyet foglalnak még az alacsony bérek, az általános elszegényedés, a hektikus gazdaságpolitika, a korrupció és a háborús helyzet is.
A VOSZ Barométere - amelyről a hvg.hu számolt be - a kkv-k vezetőinek válaszai alapján készült, és összegzése szerint a növekedési várakozások helyett a kockázatok csökkentése és az alkalmazkodás vált a hívószóvá a szektorban.
A felmérés szerint a vállalkozói hangulat az elmúlt egy évben tartósan pesszimista tartományban vagy annak közelében maradt, a vállalati bizalom nem épült vissza a korábbi szintekre. 2023 és 2025 között romlott az üzleti hangulat, a beruházások mennyiségét és a pénzügyi helyzetet mutató index is.
Főként a gazdaságpolitika az, amit jóval többen említettek a két évvel ezelőtti felméréshez képest: a hazai cégek szerint nem a saját működésük miatt, hanem
makrogazdasági okok és a kormányzati intézkedések miatt nem tudnak eredményesen működni.
Az üzleti környezet kapcsán a válaszok alapján a kkv-szektort leginkább a partnerek fizetési morálja, a kiszámíthatatlanság és a megrendelések elmaradása aggasztja, de sokan említették a munkaerőhiányt, valamint a költség- és árnövekedést.
A cégek saját működésével kapcsolatos kockázatok között a vezetők leggyakrabban a kiszámíthatatlanságot, a veszteséges működést és a magas energiaárakat említették.
Az elmúlt három évben jelentősen, 10 ponttal csökkent azok aránya, akik rövid távon veszélyesebb gazdasági helyzetre számítanak, miközben az optimisták aránya végig alacsony és gyakorlatilag változatlan maradt. Ez azt jelzi, hogy
a vállalkozók nem javulást, hanem beragadást érzékelnek.
A sokkszerű romlástól való félelem mérséklődött, de a bizonytalan, nehezen tervezhető gazdasági környezet továbbra is tartósnak tűnik számukra. 2025-ben a többség, 54 százalék, rövid távon veszélyesnek ítélte az ország gazdasági helyzetét.