Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kisüzemi sörfőzdék számára az elmúlt hét év egyszerre szólt a túlélésről és az alkalmazkodásról. A járvány, az energiaválság, az infláció és a fogyasztás visszaesése ellenére a szektor sokáig meglepő ellenálló képességet mutatott. A legfrissebb Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai azonban arra utalnak, hogy 2025-ben megtört a lendület: a termelés jelentősen visszaesett, miközben az ágazat adóbefizetései alig változtak – többek között erről is beszélt lapunknak Starcsevics Péter, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke.
A számok alapján 2019-ben a kisüzemi sörfőzdék összesen 1,89 millió hektoliterfok (Hlf) sört állítottak elő. A koronavírus-járvány éveiben csökkent a kibocsátás: 2020-ban 1,86 millió, 2021-ben pedig már csak 1,71 millió Hlf sör készült.
Egyre többen húzzák le a rolót
A vendéglátóhelyek bezárása és a bizonytalan piaci környezet különösen érzékenyen érintette azokat a főzdéket, amelyek elsősorban csapolt sörök értékesítéséből éltek.
A mélypont után gyors felpattanás következett. A termelés 2022-ben 1,94 millió Hlf-re emelkedett, majd 2023-ban átlépte a 2 millió Hlf-es szintet. A növekedés 2024-ben is folytatódott, amikor a kisüzemi főzdék 2,03 millió Hlf sört állítottak elő, ami a vizsgált időszak legmagasabb értékének számított.
A tavalyi év azonban fordulatot hozott. Az adóhatóság adatai szerint 2025-ben az előállított kisüzemi sör mennyisége 1,76 millió Hlf-re esett vissza. Ez egyetlen év alatt mintegy 13 százalékos visszaesést jelent. Hasonló tendencia rajzolódik ki a tényleges sörmennyiség alapján is.
Míg 2024-ben 405,5 ezer hektoliter sört főztek a kisüzemek, addig 2025-ben már csak 352,1 ezer hektolitert. Ez mintegy 53 ezer hektoliteres, vagyis több mint 13 százalékos csökkenés.
Hetvenen vannak talpon
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett adatok alapján 2025-ben 95 vállalkozás fizetett kisüzemi sör előállítása után jövedéki adót, egy évvel korábban 93 sörfőzde, 2023-ban viszont még 126 olyan vállalkozás volt, amely kézműves sört készített – mondta lapunknak Starcsevics Péter, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke.
A KSE nagyjából 70 kisüzemi sörfőzdét tart számon. A NAV adatai alapján úgy tűnik, hogy a kisüzemi ágazat stagnál, de mi azt látjuk, hogy a tavalyi évben és az idei első félévben több ismert főzde befejezte a sokszor évtizedek óta űzött tevékenységét. Így inkább azt lehet mondani, hogy csendesen, de folyamatosan épül le az ágazat – véli a szakember.
Az ágazat kilátásai természetesen hatással vannak a szektor munkaerő-megtartó képességére is. A sok esetben élelmiszeripari végzettséggel rendelkező sörfőzők el tudnak helyezkedni a szektor más területein. A megszűnő főzdék és a létszámgazdálkodás miatt tavaly jól láthatóan csökkent a foglalkoztatottak száma is: hosszú évek után tavaly nem érte el az 500 főt sem.
Habár a kisüzemi sörágazat továbbra is masszívan veszteséges – véli Starcsevics Péter –, a szektor a tavalyi évben jól láthatóan javított az eredményén, és több százmillió forintos veszteségcsökkentéssel sikerült az összágazati mínuszt 900 millió forint alatt tartani.
A magyarok nem olyan ragaszkodóak
Az ágazat kedvezőtlen helyzete mögött álló okok sokrétűek. A legfontosabb, hogy a piachoz való hozzáférés nem versenysemleges. A volumenekkel dolgozó országos kereskedelmi láncok általában csak a nagyobb méretű kisüzemektől rendelnek, jellemzően tőlük sem folyamatosan. A világjárvány és az energiaár-robbanás miatt csökkent a vendéglátóhelyek száma, amit tovább gyorsít, hogy sok helyen a dohányboltok vették át a közösségi tér és az alkoholfogyasztás helyszínének szerepét. A verseny élesedése azzal is jár, hogy a kisüzemekhez képest összehasonlíthatatlanul nagyobb marketingköltségvetéssel és üzleti lehetőségekkel rendelkező négy multinacionális sörgyártó mindent megtesz a piac megtartásáért, ezért jelentős kedvezményekkel és egyéb juttatásokkal ösztönzik a vendéglátóhelyeket arra, hogy nagyüzemi söröket tartsanak.
Azt is látjuk, hogy Magyarországon nem olyan erős a helyi termékekhez való ragaszkodás, mint például Csehországban, Ausztriában vagy Németországban. Viszonylag ritka, hogy egy kisüzem söre az adott település vagy régió söreként domináljon az ottani vendéglátóhelyeken
– sorolta a problémákat a KSE elnöke.
Két év alatt eltűnt a főzdék negyede a magyar piacról
Pedig a csapolt sör szegmensében alapvetően nincs nagy árkülönbség a nagyüzemi és a kisüzemi sörök között. A kereskedelmi törvény 2020-as rendelete éppen azt hivatott szabályozni, hogy a kisüzemi sörfőzdék értékesítési lehetőséghez jussanak a vendéglátóhelyeken. A rendelkezés betartásával kapcsolatban azonban továbbra is problémák merülnek fel, a betartatása pedig nem tartozik az illetékes szervek prioritásai közé.
Az érdekvédő arról is beszélt, hogy a kisüzemi sörfőzés energiaintenzív ágazat, ezért rendkívüli mértékben sújtják az iparágat a megnövekedett rezsiköltségek. A béremeléseket is nagyon nehezen követik a kisüzemek, az adminisztrációs és adóterhelés pedig mindenképpen eltúlzott ebben az ágazatban. Nem utolsósorban a csomagolással kapcsolatos díjak és adminisztráció is negatívan hat a vállalkozásokra.
A kisüzemi sörfőzdék szerint a 2024-ben bevezetett 50 forintos visszaváltási rendszer ugyan környezetvédelmi szempontból indokolt lépés volt, a gyakorlatban azonban jelentősen megnövelte a kisebb gyártók adminisztratív terheit.
Az ágazati szereplők több mint 90 százaléka az EPR- és DRS-szabályok egyszerűsítését tartja a legfontosabb feladatnak, mivel a termékregisztráció, az adatszolgáltatás és a csomagolások nyomon követése jelentős többletmunkát ró a főzdékre.
Nem túl optimisták
A KSE kutatása szerint a sörfőzdék 40 százaléka arra számít, hogy a közeljövőben romlani fog vállalkozásának helyzete, és körülbelül ugyanennyien stagnálásra számítanak 2026-ban.
Csupán minden ötödik sörfőzde számít arra, hogy az idei évben javulnak a gazdálkodási körülményei, illetve üzleti és piaci helyzete. A többség sem a HORECA-szektorban, sem a kiskereskedelemben, sem a hipermarketekben nem számít az értékesítés növekedésére. Ezek a várakozások különösen érdekesek annak tükrében, hogy a többség nem tervez áremelést sem.
Starcsevics Péter a jövővel kapcsolatban úgy fogalmazott: arra számítanak, hogy a közeljövőben további sörfőzdék is bezárnak.
Pedig lenne növekedési pálya a kisüzemi sörágazat számára, de ehhez az államnak biztosítania kellene a piaci versenysemlegességet. A KSE elnöke hozzátette: az uniós szabályok szerint a jövedéki adó további csökkentésére nincs mód – a kisüzemek jó ideje 50 százalékkal csökkentett jövedéki adót fizetnek –, de az állam számtalan más módon tudná segíteni ezt az innovatív hazai ágazatot.
A kisüzemi sörfőzdék szerint nemcsak a szabályozási környezeten, hanem a fogyasztók tájékoztatásán is lenne még mit javítani. Az ágazat szereplői azt szeretnék, ha a vásárlók pontosabb képet kapnának arról, hogyan készülnek az egyes sörök. Jelenleg ugyanis a boltok polcain sorakozó termékek között jelentős különbségek lehetnek a gyártási technológiában és az összetevők felhasználásában, ezek azonban sokszor nem derülnek ki egyértelműen a címkékről.
A főzdék szerint érdemes lenne kötelezővé tenni bizonyos gyártási információk feltüntetését. Ilyen lehetne például, hogy a sör hagyományos eljárással készült-e, vagy úgynevezett „high gravity” technológiával, amelynek során a sört magasabb alkoholtartalommal főzik le, majd később vízzel hígítják a kívánt erősségre. Emellett a pótanyagok – például kukorica- vagy rizsalapú összetevők – használatát is átláthatóbbá tennék a fogyasztók számára.
Az ágazati szereplők szerint a versenyképességet a közterhek és az áfakulcs mérséklése is javíthatná.
Arra a kérdésre, hogy a kisüzemi sörfőzdék előtt mennyire áll nyitva az európai piac, Starcsevics Péter azt mondta, hogy a hazai kisüzemi sörágazat exportlehetőségei korlátozottak, bár vannak főzdék, amelyek külpiacokra is tudnak termelni. A környező országok egy részében jóval erősebbek a hagyományok és a sörkultúra. Ezért azokra a piacokra leginkább csak az innovatív szegmensben lehet bekerülni – tette hozzá a szektor érdekeit képviselő egyesület elnöke.
