A kényszermunka 2021-ben 236 milliárd dollárnyi illegális hasznot termelt világszerte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kedden közzétett jelentése szerint, melyben kiemelik, hogy

a profit háromnegyede szexuális kizsákmányolásból származott.

Az ENSZ genfi székhelyű ügynöksége kiemelte, hogy 2021-ben 64 milliárd dolláros növekedést tapasztaltak a 2011-ben mért profithoz képest.

„Ez annyit jelent, hogy több embert zsákmányolnak ki, és minden áldozat révén több profitra tesznek szert” – szögezték le az összeállítók.

A jelentésben „förtelmes méretűnek” nevezett összeg az erőszakkal munkára kényszerítettektől ellopott pénzből, a vendégmunkások hazautalt jövedelmének megsarcolásából és adóelkerülésből származik.

A kényszermunka a korrupció növelését és a bűnszervezetek erősödését eredményezi, továbbá, öngerjesztő folyamatként, növekszik a kizsákmányolás is.

Gilbert Houngbo, a szervezet elnöke nemzetközi összefogást sürgetett a jelenség ellen, kiemelve, hogy

a kényszermunka áldozatait különböző módokon veszik rá az együttműködésre, melyek közül a fizetés visszatartása a leggyakoribb.

„A kényszermunka állandósítja a szegénység és a kizsákmányolás ördögi körét, és lerombolja az emberi méltóságot” – figyelmeztetett.

A jelentés szerint 2021 bármely napján körülbelül 27,6 millió ember végzett kényszermunkát, 10 százalékkal többen, mint öt évvel előtte. E szám több mint felét az ázsiai-csendes-óceáni térségben regisztrálták, ezt követte Afrika és az amerikai kontinens, valamint Európa és Közép-Ázsia 13-14 százalékkal.

Az áldozatok kicsivel több mint negyede vált szexuális kizsákmányolás áldozatává a mért időszakban, a kizsákmányolás e formája pedig csaknem 173 milliárd dollár jövedelmet generált, azaz a teljes összeg csaknem háromnegyedét.

A szexuális kizsákmányolás minden öt áldozatából átlagosan négy nő, az összes áldozat több mint egynegyede pedig gyerek - hívta fel a figyelmet a jelentés.

A kényszermunka 85 százalékát a magánszektorban mérték. Ebbe a kategóriába sorolták a rabszolgaságot, röghöz kötöttséget, koldulásra kényszerítést, valamint a kormányhatóságok által megkövetelt kényszermunkát is.

Ezt követte az ipari szektorban alkalmazott kényszermunka, majd a mezőgazdaságban és a háztartásban végzett.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport