Az euróövezet éves inflációs rátája 2025 augusztusában kereken 2 százalék volt, ami stabil szintet jelent a júliusihoz viszonyítva. Egy évvel korábban ez az arány még 2,2 százalék volt. Az Európai Unió éves inflációja augusztusban 2,4 százalék lett, ami ugyancsak stabilitást mutat júliushoz képest. Egy éve ez az arány ugyanígy 2,4 százalékra rúgott – erre derült fény az Eurostat által nemrégiben publikált adathalmazból.

Ebből többek közt azt is ki lehet olvasni, hogy a magyarországi fogyasztói árszint az uniós sereghajtók közé fért be.

Az EU statisztikai hivatala azt sem hagyta megválaszolatlanul, mely tagállamok állhatnak a képzeletbeli dobogóra a fogyasztói árak változása alapján.

A legalacsonyabb éves rátát – az aranyérmesként előlépő – Cipruson (0 százalék), Franciaországban (0,8 százalék) és Olaszországban (1,6 százalék) regisztrálták augusztusban.

A legmagasabb éves inflációs rátát pedig Romániában (8,5 százalék), Észtországban (6,2 százalék) és Horvátországban (4,6 százalék) jegyezték fel. 

g
Az eurózónában tartotta magát az inflációs szint
Kép: Getty Images / dpa / picture alliance, Matthias Balk

Az ismertetett adatcsokor megvilágította azt is, hogy 2025 júliusához képest az éves infláció kilenc tagállamban csökkent, négyben stabil maradt, tizennégyben pedig emelkedett.

Az ármaximálás dacára is kúsznak felfelé a hazai árak

Az augusztusi adatot megnézve látható, hogy a 27 országot felvonultató uniós mezőnyben 

Magyarországon mérték az ötödik leglehangolóbb, 4,2 százalékos inflációs rátát.

Ez az EU átlagának majdnem kétszeresével ér fel. Bár a keleti szomszédunkban, Romániában mért infláció a hazai duplája.

(Az interaktív táblázat jobb felső sarkában lehet léptetni az 1. és a 2. oldal között.)

Uniós viszonylatban a fogyasztói árak alakulásában a leglátványosabb változás szintén a románok esetében történt, náluk ugyanis csaknem két százalékponttal (+1,9 százalékpont) romlott az éves infláció július és augusztus között. A görögök pedig egész sokat javítottak az inflációs szinten, kicsit több mint fél százalékpontnyival (-0,6 százalékpont) kerültek kedvezőbb helyzetbe az árakat tekintve.

Hazánkban ugyanakkor stabil szintet követett a drágulás üteme, legalábbis egy hónap leforgása alatt nem gyorsult a magyar infláció.

Romániában ráadásul ezen belül is brutális, tíz százalékot súroló élelmiszer-inflációt regisztrált a statisztikai hivataluk az utolsó nyári hónapban.

Az adatsor értelmében tavaly augusztusban az eurózóna ugyancsak 2, míg az EU átlagban 2,4 százalékos inflációt hozott össze, ez minimális eltérés egy év távlatából. Ellenben a magyar fogyasztói áremelkedés egy évvel ezelőtt még 3,4 százalékon állt, így azóta 0,8 százalékpontos romlás következett be az éves infláció szintjében – méghozzá az árak állami szabályozását célzó árrésstop mellett.

Akár a választásokig is velünk maradhat a kormány csodafegyvere

Az augusztusi infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, a maginfláció pedig négy éve nem látott mélypontra süllyedt. Az inflációs pálya továbbra is hullámzó maradhat, és a lakossági várakozások is magasak. A boltokban a kormányzati árszabályozás határozza meg, mennyire érzik a vásárlók a saját bőrükön a drágulást. Bővebben >>>

Egyébként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint most augusztusban 4,3 százalék volt a hazai infláció mértéke, csakúgy, mint júliusban.

Abból kiindulva, hogy Magyarországon stagnált az augusztusi infláció, az elemzők azt feltételezik, az előttünk álló időszakban vegyes kép következhet, a hullámzó adatokat pedig nem kis részben a bázishatás is indokolja. Emellett sok szakértő szerint a választások előtti jóléti intézkedések vélhetően fokozhatják a várt árnövekedést.

A körvonalazódó trendre az is nagyban rányomhatja bélyegét, hogy a mezőgazdasági termékeknél tekintélyes áremelkedés ment végbe a második negyedévben az uniós országokban, köztük idehaza is.

Miközben alábbhagyott a lakossági fogyasztás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) úgy tartja, az árrésstopot már az infláció sem indokolja.

Akadt, ami lejjebb faragta az árakat

A eurostatos adatok alapján idén augusztusban az éves euróövezeti inflációs rátához a szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben (+1,44 százalékpont), ezt követték az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek (+0,62 százalékpont), az energián kívüli ipari termékek (+0,18 százalékpont) és az energia (-0,19 százalékpont).

A fogyasztói árak változását mérő harmonizált fogyasztói árindex (HICP) az eurót használó országokban 2 százalék lett augusztusban. Az energia nélkül számolva viszont ez 2,5 százalékot tesz ki, mivel

az energiaárak 2 százalékkal olvadtak éves alapon.

Utóbbit leszámítva minden más termékcsoportban nőttek az árak, a legsúlyosabban a feldolgozatlan élelmiszereknél, ahol 5,5 százalékkal többe kerülnek a termékek, mint egy éve, múlt augusztusban. Az élelmiszer, alkohol és dohány együttesen 3,2 százalékkal drágult ez idő alatt az euróövezetet alkotó államokban.

Túlnyerte magát Orbán Viktor: ezért lehet gond a boltokban

Hó per hó alapon idén gyakorlatilag alig emelkedtek az árak, aminek az a legfőbb oka, hogy a kormányzat bevezette az árrésstopot. A központi szabályozás kivezetése viszont gondot jelenthet, ugyanis az azonnali és érdemi dráguláshoz vezethet, miközben közelednek az országgyűlési választások. Részletek >>>

Kapcsolódó