Amilyen érzékeny a téma, annyira titokzatos az öröklések pénzügyi oldala Németországban: az örökölt vagy ajándékozott vagyon pontos összegéről nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, de az adóstatisztikák szerint például 2024-ben összesen körülbelül 113 milliárd euró (~43,6 ezer milliárd forint) értékű vagyonátruházást jegyeztek fel adózási célból, ami 12 százalékkal volt több, mint a megelőző évben.
Az adó viszont csak egy bizonyos összeghatár fölött kötelező, ehhez képest a Német Gazdaságkutató Intézet becslései szerint az örökléssel megvalósult vagyonátruházások évente
elérik a 400 milliárd eurót (azaz körülbelül a felfoghatatlanul magas 154,5 ezer milliárd forintot)
legerősebb nyugati partnerünknél.
A viszonyítás kedvéért: ebből az összegből például – 50-60 milliós átlagáron számolva – nálunk mintegy 2,5-3 millió lakást lehetne építeni, amivel gyakorlatilag megszűnne a lakhatási válság, vagy akár a 2026-ra tervezett, közel 4 ezer milliárd forint éves kiadás alapján csaknem négy évtizedig biztosítani lehetne a magyar állami egészségügy működését.
Csak a polgárok fele gazdagodhat így meg
Az öröklés diszkrét anyagi oldalát viszont mostanában erősen firtatják a németeknél, mivel hetek óta tárgyalja a kormány az örökösödési adó reformterveit a költségvetési lukak betömésére, nem kevés vitát szülve a liberális és a konzervatív koalíciós tagok között.
A háttérben több elemzés próbálta már kideríteni a vagyonosodás vonatkozó részleteit a pénzügyeiket visszafogottan kezelő németek körében. Például az Allensbach Intézet reprezentatív kutatása szerint a németek harmada már örökölt valamit, további 23 százalékuk pedig számol azzal, hogy az elkövetkező években ilyen úton gyarapodhat. Ez fordítva azt is jelenti, hogy
a lakosság közel fele egyáltalán nem számít rá, hogy örökléssel jut hozzá valamihez
– idézi a Berliner Morgenpost.
Szegényebbek a volt NDK-s családok
A regionális különbségek feltűnőek: míg Nyugat-Németországban nagyjából minden negyedik ember számít örökségre, addig keleten csak minden hatodik polgár kalkulál a lehetőséggel. Kelet-Németországban a várható örökségi összegek is alacsonyabbak: az ottani végrendelkezőknek csak 41 százaléka vallotta azt, hogy
legalább 250 ezer eurós (~96,5 millió forintos) vagyont hagy maga után
– szemben a nyugatiak 55 százalékával.
A lakástulajdonosok szerencséje
A tanulmány szerint a legtöbben készpénzt kaptak eddig örökségként, míg az érintettek több mint felénél a személyes tárgyak, például könyvek, edények vagy jelentős anyagi értékkel nem rendelkező emléktárgyak is szerepet játszottak.
Ezenkívül azok, akik már örököltek, 54 százalékos arányban kaptak földet vagy lakóingatlant. A Németországban uralkodó bérlakásrendszerben a saját ingatlan különös értékkel bír: a tulajdonosok csaknem fele így jutott hozzá az irigyelt állapothoz.
Ehhez képest elhanyagolható, bár így is több mint egymillió embert jelent, hogy mindössze 4 százalékos azok aránya, akik hagyaték útján lettek valamilyen vállalkozás tulajdonosai.