Magyarország gazdaságát leginkább a háború és a német gazdaság gyengélkedése fogja vissza, de így is 2-3 százalékos GDP-növekedés várható idén - ez derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss kutatásából. Ugyanakkor az agytröszt egy jelentős hosszútávú kockázati tényezőre is felhívta a figyelmet.
Előrejelzések a 2026-os GDP-növekedésre:
- Kormányzat: 3,1,
- Európai Bizottság: 2,3,
- OECD: 1,9,
- Fitch: 2,3 százalék.
Magyar Nemzeti Bank GDP-előrejelzései:
- 2025: 0,5,
- 2026: 2,4,
- 2027: 3,1,
- 2028: 2,7 százalék.
Muszáj kiemelni a változásokat a munkaerőpiacon, ahol ugyancsak pozitív folyamatok indultak meg, és az extrém feszessége valamelyest enyhült, ugyanakkor a jelentés figyelmeztet is.
Mindenesetre az elemzők szerint az is optimizmusra ad okot, hogy idén több nagy beruházás termőre fordul, aminek a munkaerőpiacra is lesz hatása. Úgy látják, hogy az esetleges kihívásokra pedig a kormányzat, például a munkaerőpiac peremén lévők, diákok, nyugdíjasok, gyed mellett dolgozó anyukák, megváltozott munkaképességűek, bevonásával készül.
Ugyanakkor a foglalkoztatottak számának korcsoportonkénti várható változása 2023-2030 között baljós képet fest.
Egészen döbbenetes, de a 45-49 év közti korosztályból 176,1 ezer foglalkoztatott "tűnik el".
Az elöregedő munkaerőpiacra jellemző, hogy ebben az időszakban az 50-54, valamint az 55-59 évesek több mint 90 ezerrel fognak növekedni. Ezzel szemben a 15-49 év közötti foglalkoztatottak száma 351,8 ezer fővel fog csökkeni összesen 2030-ig.
Egyébként tavaly a magyar munkaerőpiac még stabil képet mutatott. A foglalkoztatottak száma lényegében változatlan maradt, miközben a 15–74 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta továbbra is 65 százalékban felett alakult. A munkanélküliségi ráta 4,3–4,5 százalék között mozgott, ami kedvezőbb az Európai Unió átlagánál. A munkaerőpiaci folyamatokat több strukturális trend is befolyásolja. Ilyen az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése, az idősödő társadalom és a generációváltás, valamint a több ágazatot érintő tartós munkaerőhiány. 2026-ra a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a foglalkoztatásban enyhe visszaesés várható, amelyet kismértékű munkanélküliség-emelkedés kísérhet. Ez nem tömeges elbocsátásokkal járhat, inkább a munkaerőpiac feszességének további enyhülésével. A vállalatok egyre kevésbé töltik fel a megüresedett álláshelyeket, ugyanakkor a nagyberuházások élénkítő hatással lehetnek a munkaerőpiacra - derült ki az Oeconomus elemzéséből.
Azt is megállapították, hogy 2025-ben a munkaerőpiac feszessége erőteljes béremelkedést eredményezett. Január és október között a bruttó átlagkereset 691 400 forint volt, ami 9,1 százalékos növekedést jelentett. A nettó átlagkereset 476 600 forintot tett ki (+9,3 százalék), amit a családtámogatási elemek is erősítettek.
A reálbérek immár több mint két éve emelkednek folyamatosan. 2025-ben a növekedés 3,2–5,5 százalék közötti volt, amely élénkítette a kiskereskedelmi forgalmat és javította a fogyasztói bizalmat.
Nemzetközi összevetésben Magyarország az EU élmezőnyéhez tartozik a bérnövekedés ütemét tekintve. A 2025 harmadik negyedévére vonatkozó adatok szerint a reálbérek éves szinten a következőképpen alakultak:
- Magyarország: +5 százalék,
- Csehország: +4,5 százalék,
- Lengyelország: +4,3 százalék,
- Szlovákia: +1,3 százalék,
- Románia: –4,2 százalék (a magas infláció miatt).
Idén a bérfolyamatokat tovább élénkítheti, hogy a minimálbér 11 százalékkal 322 800 forintra emelkedett, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt, elérve a 373 200 forintos szintet. Mindkét intézkedés az infláció feletti emelkedést jelent, ami a reálbérek további, várhatóan 4–6 százalékos bővülését vetíti előre.
A kis- és középvállalkozások számára állami támogatás biztosítja a béremelések pénzügyi hátterét. Az átlagos nominális béremelkedés 8–10 százalék körül alakulhat, míg az állami szférában 10–15 százalékos keresetfejlesztések, valamint fegyverpénz-kifizetések is megvalósulhatnak. Hosszabb távon a bérdinamikát több tényező formálja: a demográfiai folyamatok, a munkaerőhiány, az új beruházások, illetve az Európai Unió bértranszparencia-irányelve.