Újabb rekordszintet értek el a fiatalok a személyes jövedelmüket nézve, amelybe beletartoznak a szülőktől és egyéb forrásból származó juttatások, támogatások, a dolgozó fiataloknál pedig a munkabér is. A 19-29 évesek anyagi helyzetét is vizsgáló K&H ifjúsági index szerint

a múlt év végére nettó 234 ezer forintra hízott az átlag összeg, szemben a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó 225 ezer, valamint az egy évvel korábbi 200 ezer forinttal.

Kapcsolódó

„A rekord tulajdonképpen nem meglepetés, az utóbbi években ugyanis a bérek emelkedése felfelé húzta a fiatalok jövedelmét is. Az is látszik a 2012 végén indított felmérés hosszabb távú adataiból, hogy 2019 elejéhez képest megduplázódott a fiatalok jövedelme” – mondta Rammacher Zoltán, a bank Lakossági ügyfél szegmens marketing vezetője a friss eredményeket értékelve.

Az átlagértéken belül azért jelentős eltérések vannak. A férfiak 261 ezres, a nők 205 ezres átlagos nettó jövedelemről számoltak be. A 19-25 évesek átlagos 210 ezer forintos jövedelme a 26-29 éves korosztályra már 272 ezer forintra nőtt. A fővárosiak 284 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 265 ezres és a kisebb városokban lakók 178 ezres átlagához képest. Az aktív keresők 322 ezrével szemben a diákok átlagos keresete csak 177 ezer forint, míg az inaktívak körében még a 100 ezer forintot sem éri el az átlag.

Emellett a megkérdezett fiatalok 7 százaléka arról számolt be, hogy nincs semmilyen jövedelme, 11 százalékuk pedig havonta kevesebb, mint 50 ezer forintból gazdálkodhat. Továbbá 13 százalékos azoknak az aránya, akik 250-300 ezer forint közötti összegről beszéltek, miközben 9 százalékuknak 500 ezer forintnál is a magasabb a havi jövedelme.

A korosztály aktív, azaz állásban lévő tagjainak nagy része optimista a fizetése alakulását tekintve: tízből heten várnak emelésre a jövőben.

Ezen belül 51 százalékuk kisebb mértékű, az infláció alatti bérnövekedéssel számol, ami reálértéken csökkenést jelent. Ugyanakkor 19 százalékuk infláció feletti fizetésemeléssel kalkulál, azaz reálértéken is feljebb léphet. Nagy mértékű növekedésre az átlagosnál magasabb arányban a nyugati országrészben (34 százalék) és a megyeszékhelyeken (33 százalék) számítanak a fiatalok.

A dolgozó fiatalok közel negyede – 24 százaléka – nem vár változást a havi bért illetően, 6 százalékuk azonban elképzelhetőnek tartja, hogy nominálisan is kevesebbet kap a jelenleginél.