Sokak szerint a mesterséges intelligencia és az automatizáció már most emberek millióinak munkáját váltja ki. Pogátsa Zoltán közgazdász egyenesen addig ment el véleményében az Economx érdeklődésére, hogy ha a gépek veszik át a termelést, a társadalomnak új gazdasági modellre lesz szüksége, különben összeomlik a fogyasztás és vele együtt a gazdaság is.
A megoldás szerinte a feltétel nélküli alapjövedelem.
„A robot nem eszik túró rudit” – Pogátsa Zoltán szerint alapjövedelem nélkül nincs jövő
A mesterséges intelligencia és az automatizáció már most emberek millióinak munkáját váltja ki, és Pogátsa Zoltán közgazdász szerint ez a folyamat csak gyorsulni fog. Úgy véli, ha a gépek veszik át a termelést, a társadalomnak új gazdasági modellre lesz szüksége, különben összeomlik a fogyasztás és vele együtt a gazdaság is. A megoldás szerinte a feltétel nélküli alapjövedelem, amely nem luxus, hanem a működőképesség záloga lehet.Pogátsa Zoltán közgazdásszal készített beszélgetésünkre reagálva, Keresztes Attila, az Astrasun Solar elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy megújuló energetikai cégvezetőként és energiastratégaként ezt másként látja.
Véleménye szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fóbia alapja az, hogy munkahelyek fognak megszűnni és az így állásukat veszítő tömegeket alapjövedelemmel kell "életben tartani."
Úgy látja, hogy sokan összekeverik az AI-t a robotokkal. Ez utóbbiak évtizedek óta velünk vannak, mégsem omlott össze a munkaerő piac – ezért legfeljebb az AI vezérelt robotok jelentenek újdonságot.
„Az apokaliptikus vízióval szemben, éppen ellenkező, számunkra a munkaerő szempontjából kedvező hír, hogy az AI jelentős energiafogyasztással jár. Jelenleg el sem tudjuk képzelni mennyire megnöveli majd az energia igényt, de szerény becslések szerint is 10 éven belül 10 százalékkal fog nőni. Európában nagyobb növekedést is el tudok képzelni, pedig már ez is elképesztő méret”
– fejtette ki lapunknak Keresztes Attila, egyben hozzátette, hogy Európa viszont alapvetően szegény a hagyományos energiaforrásokban, ezért is fokozottan kell a megújuló energiaforrások felé fordulnia. Itt válhat a hátrányunk az előnyünkké.
Az energetikai cégvezető szerint, miközben 2023-ban az európai olajiparban (kitermelés, feldolgozás) alig 120 ezren dolgoztak, addig a megújuló energiatermelésben már 1,8 millióan. Hangsúlyozta, hogy
„nagyon messze vagyunk a megújuló energiatermelés lehetséges csúcsától, így a foglalkoztatottak száma várhatóan a sokszorosa lesz a mainak. Ezek között a munkakörök között lesznek adminisztratív, kékgalléros és fehérgalléros foglalkoztatottak egyaránt.”
Véleménye szerint „Európa a megújuló energiákkal a foglalkoztatás terén a világ egyik, talán egyetlen nyertese lehet, mert a kényszerű okokból megugró megújuló energiatermelés több millió munkahelyet teremt. A legolcsóbb energia a megújuló, így Európa az energiaintenzív ágazatokban 10 év múlva újra versenyképes lehet, mindezek a trendek az AI megfelelő alkalmazása mellett kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy megfelelő gazdasági és energiastratégia mellett Európa újra világvezető szerepre tegyen szert számos területen”.
Keresztes Attila a közelmúltban egy g7.hu-n megjelent cikkben kifejtette, hogy a megújuló energiatermelés csekély mértékű támogatás mellett működik, azonban a fosszilis energiákra fordított – közvetett – támogatás nagyságrendekkel nagyobb lehet.
Az olaj és gázvállalatokkal nem fizettetjük meg az általuk okozott környezeti és egészségügyi károkat. Ezeket az összes ország összes polgára fizeti még akár évszázadokig.
„Ha megújulókkal állítjuk elő az energiát, akkor a napi munkából 5 percet fordítunk erre. Szemben a fosszilisek által okozott hatások okozta költséggel, ami mondjuk napi 1 óra munkánkat viszi el“
– fogalmazott a szakember, aki úgy látja, hogy AI által esetleg felszabaduló munkaerőnek még több generáción át feladata lesz a környezet helyreállítása, amely a jelenlegi munkaerő hiányos állapotban talán meg sem oldható.
Az alapjövedelem koncepciójával szemben tehát
„a megújuló energiák fokozott fejlesztése és párhuzamosan minél szélesebb körű, magas minőségű oktatás kell legyenek a következő évek prioritásai. Ezen felül haladéktalanul hozzá kell látnunk a bolygónk helyreállításának, vagy legalább Európa helyi klímájának, mezőgazdaságának a megmentéséhez. Az AI lehetőség, nem ellenség, ha megfelelően fogunk bánni vele. Talán az egyetlen esélyünk modern társadalmunk fenntartásához”
– közölte velünk az energiastratéga, aki szerint végül a “személyes szintű energiák” területén is hasznosabb út a foglalkoztatottság növelése, az emberek mindennapjait munkával, célokkal kitöltő megoldás, mint az alapjövedelem rendszere, amely a társadalmi feleslegesség érzését is jelenti.
Úgy látja, ez pedig összeomláshoz vezethet, míg az általa felvázolt zöld energetikai jövőkép viszont az európai polgárok részére biztosít minőségi életet.