A döntés a hagyományos bankadónak is nevezett „pénzügyi szervezetek „különadóját” érinti, amelyet a kormány még 2010-ben vezetett be, és mind a mai napig sújtja a bankokat, valamint a pénzügyi vállalkozásokat. Alapja hitelintézetek esetében az adóévet két évvel megelőző módosított mérlegfőösszeg, mértéke hitelintézeteknél az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,2 százalék – írja a Portfolio. 

Az ugyancsak hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó „extraprofitadót” azonban csak 2022-ben vezették be a háborús inflációra hivatkozva, azonban mértéke és gyors változásai miatt sokkal inkább megtépázza a bankvezetőket és –tulajdonosokat.

Idén a bankadó közel 105 milliárd, az extraprofitadó mintegy 144 milliárd forinttal növeli a bankszektor működési költségeit az MNB szerint. A magyar kormány májusi tervei alapján ez az összeg jövőre 160-170 milliárd forintot tett volna ki, azonban mostanra 340-350 milliárd forintra duzzadt ez az összeg. Emellett a pénzügyi vállalkozásokkal együtt 180 milliárd helyett 370 milliárd körül lehet a költségvetési bevétel, a 30 százalékos adóteher-csökkentést figyelembe véve. 

Ez alapján világos, hogy nem az idei adóteher fog a duplájára emelkedni, hanem az eleve magasabbra tervezett 2026-os összeg lesz duplája az eddigi tervezettnek. 

Az extraprofitadót 2022 júniusában arra hivatkozva vezette be a kormány, hogy az infláció miatt megemelt jegybanki alapkamatnak köszönhetően a hitelintézetek „extraprofitot” generálnak magasabb kamatjövedelem formájában, miközben betéti kamataik alacsonyan ragadtak (kockázati költségeikhez hasonlóan), így közteherviselő képességük jelentősen megnőtt. Bár eredetileg két évre szólt, az adóteher nemcsak fennmaradt, de többször is változott, és összegszerűen emelkedett is azóta, ezzel egy időben pedig a bankok kamatjövedelme jelentősen csökkent.

  • 2024 első felében nettó 1124 milliárd forint volt a hitelintézetek kamatjövedelme, ebből 412 milliárd forint az MNB-től származott,
  • 2025 első felében ez 6 százalékkal, 1060 milliárd forintra csökkent, ebből már csak 254 milliárd forint származott az MNB-től (elsősorban az alapkamat bekövetkezett csökkenése miatt).

A banki extraprofitadó emelése többek között azért is méltánytalan, mert sérti a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot erősíti az utólagos és a többszörös adóztatás jelenségét, megakadályozza a hosszú távú üzleti tervezést, a költségek részben az ügyfelekre hárulhatnak (bár ennek korlátozottak a lehetőségei).

Emelkedett az adóterhelés az EU-ban, Magyarország viszont más irányba halad

Az Európai Unióban és az eurózónában is emelkedett az adó- és társadalombiztosítási járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya 2024-ben – derül ki az Eurostat friss jelentéséből. Az uniós átlag 40,4 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 39,9 százalékról, az eurózónáé pedig 40,9 százalék lett. Magyarország e mutatóban jóval az EU-átlag alatt teljesít.
Bővebben>>>