Az Eurostat legfrissebb adataiból úgy tűnik, nagy szükség van az árrésstopra és a nyugdíjasokat segítő intézkedésekre (így a 14. havi nyugdíjra), ugyanis az infláció elleni magyar küzdelem eredménye egyelőre nem igazán akar megmutatkozni európai összevetésben.
Az Európai Unió statisztikai hivatala ugyanis ma tette közzé a legfrissebb inflációs jelentését, amely szerint az euróövezet éves inflációs rátája 2025 szeptemberében 2,2 százalékra emelkedett az augusztusi 2 százalékhoz képest. Ez magasabb, mint az egy évvel korábbi 1,7 százalékos szint, jelezve enyhe gyorsulást a fogyasztói árak változásában. Az Európai Unió egésze esetében a ráta 2,6 százalékra nőtt az augusztusi 2,4 százalék után, szemben a 2024 szeptemberi 2,1 százalékkal. A tagállamok között jelentős különbségek mutatkoztak: a legalacsonyabb éves rátákat Cipruson (0,0 százalék), Franciaországban (1,1 százalék), valamint Olaszországban és Görögországban (mindkettő 1,8 százalék) regisztrálták. Ezzel szemben a legmagasabb értékeket Romániában (8,6 százalék), Észtországban (5,3 százalék), valamint Horvátországban és Szlovákiában (mindkettő 4,6 százalék) mérték.
Augusztus szeptemberéhez képest nyolc tagállamban csökkent az infláció, négyben stabil maradt, tizenötben pedig emelkedett – ez utóbbi csoportban Magyarország is szerepel, ahol a ráta 4,3 százalékra gyorsult. A széttartás rávilágít a régiós gazdasági különbségekre, a keleti tagállamokban erősebb az élelmiszer- és energiaárak hatása, míg Nyugat-Európában a szolgáltatások stabilizálják a trendet.
Az euróövezet inflációjának összetételét vizsgálva a szolgáltatások adták a legnagyobb hozzájárulást (+1,49 százalékpont), amit az élelmiszerek, alkohol- és dohánytermékek követtek (+0,58 pp). A nem energetikai ipari termékek +0,20 pp-t, az energia pedig enyhe negatív hatást (-0,03 pp) fejtett ki. Ez a szerkezet azt mutatja, hogy a szolgáltatási szektor – beleértve a turizmust és a személyi szolgáltatásokat – továbbra is nyomást gyakorol az árakra, miközben az energiaárak stabilizálódása (augusztusban még -2 százalék volt) mérsékli a növekedést. Az Eurostat flash-becslése szerint a szolgáltatások éves rátája 3,2 százalékra nőtt, az élelmiszereké pedig 3 százalékra mérséklődött.
A legnagyobb uniós inflációs indexek, év per év alapon (2025 szeptember):
- Románia: 8,6 százalék
- Észtország: 5,3 százalék,
- Szlovákia: 4,6 százalék,
- Horvátország: 4,6 százalék,
- Magyarország: 4,3 százalék,
- Lettország: 4,2 százalék,
- Bulgária: 4,1 százalék,
- Ausztria: 3,9 százalék,
- Litvánia: 3,7 százalék,
- Svédország: 3,2 százalék.
Elemzők szerint érdemes figyelni az októberi adatokat is, ugyanis ha a szolgáltatási infláció tovább lassul, az Európai Központi Bank (EKB) akár további lazítást is megengedhet magának, lehetővé teheti a kamatcsökkentések folytatását