Jelenleg Európában továbbra sem csökkent azon fiatalok száma, akik nem állnak semmilyen munkaviszonyban, nem tanulnak és nem is vesznek részt valamilyen képzésben. Őket nevezzük NEET-nek – írja a Euronews.

2024-ben az EU-ban a 15–29 évesek 11 százaléka volt NEET. Emiatt is született meg az EU célkitűzése, hogy ezt az arányt 2030-ra 9 százalék alá csökkentse. 2024-ben azonban a 34 európai ország közül csak 11 teljesítette már ezt a célt.

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a fiatal NEET-ek aránya az EU-ban 4,9 százalék (Hollandia) és 19,4 százalék (Románia) között mozgott. 

A fiatalok gyenge tanulmányi eredményei Romániában komoly aggodalomra adnak okot, és az egyik fő oka annak, hogy a fiatalok nagy része nem áll munkaviszonyban, nem tanul és nem vesz részt képzésben

 – állapítja meg az OECD 2025-ös romániai jelentése.

Ha az EU-tagjelölt országokat, az Egyesült Királyságot és az EFTA-államokat is figyelembe vesszük, Törökországban a legmagasabb az arány. Ott a fiatalok több mint egynegyede (25,9 százalék) számít bele a NEET kategóriában. Ezt követi Bosznia-Hercegovina 22,2 százalékkal. 

Általánosságban elmondható, hogy Dél- és Délkelet-Európában sokkal magasabb a NEET-arány, míg Észak- és Nyugat-Európában általában jobb a helyzet.

Törökország és Bosznia-Hercegovina mellett több ország is az EU-átlag felett található. Ide tartozik Románia (19,4 százalék), Olaszország (15,2 százalék), Szerbia (14,9 százalék), Litvánia (14,7 százalék), Görögország (14,2 százalék) és Bulgária (12,7 százalék).

Európa öt legnagyobb gazdasága közül négyben is az EU-átlag feletti NEET-arányokat regisztráltak: Olaszországban (15,2 százalék), Franciaországban (12,5 százalék), az Egyesült Királyságban (12,1 százalék) és Spanyolországban (12 százalék).

Németországban a legalacsonyabb az arány, ahol a fiatalok 8,5 százaléka tartozik a NEET-kategóriába.

Hollandia (4,9 százalék) mellett más országok is jól teljesítenek, például Izland (5,0 százalék), Svédország (6,3 százalék), Norvégia (6,8 százalék), Málta (7,2 százalék), valamint Írország és Szlovénia (mindkettő 7,6 százalék). Ezek az országok sikeresen segítik a fiatalokat abban, hogy megtalálják a helyes utat.

A háttérben húzódó okok mögött a szakértők főleg a készségek hiányát, vagy a készségek és a munkaerőpiac igényei között eltérést sejtik, főleg a frissen egyetemet végzett egyetemisták körében.

Az OECD 2025-ös felmérése emellett még kiemeli Törökország viszonylag alacsony természettudományos, technológiai, műszaki tudományos, illetve matematikai területen szerzett végzettségeinek arányát. 

Mozdulnak a dolgozók: már költözni is hajlandóak vagyunk egy jobb állásért

Újra egyre több magyar munkavállaló dönt úgy, hogy a jobb állás reményében lakóhelyet vált, a belföldi mobilitás növekedése pedig új kihívások elé állítja a munkáltatókat.
Bővebben>>>