Az Európai Unióban 2022-ben minden egyes lakosra 132 kilogramm élelmiszerhulladék, ez a teljes unióban így összesen 59,2 millió tonnát jelent – derült ki az Eurostat friss adataiból. Az élelmiszerhulladék

  • 54 százaléka a háztartási hulladékban végzi – ez felel meg lakosonként 72 kilónak –, míg a fennmaradó 46 százalék az élelmiszer-ellátási láncban keletkezett hulladék volt; 
  • 19 százaléka az élelmiszertermékek és italok gyártása során keletkezett (25 kg/fő);
  • 11 százaléka az éttermeknek és az élelmiszer-szolgáltatásnak köszönhető (15 kg/fő); 
  • 8 százaléka az élelmiszerek kiskereskedelme és egyéb forgalmazása során (11 kg/fő);
  • 8 százaléka pedig az elsődleges termelés során keletkezett (10 kg/fő).

Az uniós átlag tehát lakosnként 72 kilogramm, ennél többet hat tagállam állampolgárai hoznak össze: Németország (75 kg/fő), Ciprus (77), Dánia (86), Málta (88), Olaszország (100), valamint a lista élén álló Portugália (123).

Magyarország a lakosonként 60 kilogrammjával a középmezőny vége felé található.

A legkevesebbet pazarló állam 33 kiló/lakossal Szlovénia, jócskán megelőzve Bulgáriát (40) és Írországot (43).

Az élelmiszerpazarlás visszaszorításában élen a magyar éttermek

A magyar éttermek pazarlásáról korábban már ebben a cikkünkben írtunk: sokkoló adatok derültek ki a hazai éttermi pazarlásról. Az Eurostat legfrissebb vonatkozó adatai szerint azonban Magyarország kifejezetten jól áll ebben a „versenyben”: 

lakosonként – egészen pontosan háztartásonként – mindössze 2 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik ebben a szegmensben,

így az uniós rangsor végén található Magyarország, holtversenyben a „szintén 2 kilós” Szlovákiával.

„A hazai éttermek 63 százaléka tartja magát fenntartható étteremnek. Ennek legfőbb katalizátora, hogy a fiatalok abszolút mértékben elvárják, hogy a hely, ahova bemennek, foglalkozzon ezzel a kérdéssel, így extra motivációként jelenik meg a működésükben”

– fogalmazott korábban Herczeg Zoltán, a Dining Guide tulajdonosa.

Az uniós átlag a magyar adatnak a többszöröse, háztartásonként 15 kilóra rúg az éttermekben és élelmiszer-szolgáltatóknál keletkező hulladék, míg a lista élén Málta található háztartásonként 51 kilóval, amivel megelőzi Ciprust (33) és Írországot (30).

A magyarok harmada tervez csak előre

Mindazok ellenére, hogy uniós összevetésben nem állunk rosszul az élelmiszerpazarlást nézve, egy friss felmérés szerint még mindig számottevő azok aránya, akik bevallásuk szerint semmit nem tesznek azért, hogy elkerüljék az élelmiszerpazarlást. Korábban mi is beszámoltunk a kutatásról, mely szerint 

minden 10. magyar elég gyakran dob ki élelmiszert, további közel 70 százalék pedig alkalmanként. 

A STADA Palánta Programjának keretében végzett reprezentatív felmérésének adatai szerint a leggyakrabban pékáru, készétel és zöldség, gyümölcs végzi a kukában.

A FAO által életre hívott élelmiszerpazarlás elleni világnap (szeptember 29.) célja többek közt, hogy ösztönözze az élelmiszerpazarlás megelőzését, csökkentését. A jelentős élelmiszerdrágulás ellenére még mindig számottevő azok aránya, akik bevallásuk szerint semmit nem tesznek azért, hogy elkerüljék az élelmiszerpazarlást. Mindennek súlyos következményei vannak: egyrészt a felesleges kiadások, másrészt a környezetterhelés. Akiknek viszont fontos az, hogy ne dobjanak ki élelmiszert, azok leginkább (44 százalék) többször kevesebbet igyekeznek vásárolni. Minden harmadik magyar tudatosan tervez és bevásárlólistával érkezik a boltba, de sajnos még így is sok háztartásban keletkezik felesleg.

Kapcsolódó