Ötvenegy ország mintegy kétszáz szakértője vitatta meg az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos legaktuálisabb trendeket a Dohányzás Visszaszorításának és az Ártalmak Csökkentésének Nemzetközi Szövetsége (SCOHRE) által szervezett 8. No Smoke Summit konferencián. Az athéni eseményen a tudományos bizonyítékokon alapuló stratégiák kerültek előtérbe, hangsúlyozva, hogy a hagyományos cigaretták használatának visszaszorítását világszerte a tudománynak, nem pedig ideológiának kell vezérelnie. A SCOHRE igazgatótanácsának tagjai kiemelték, hogy
a leszokás marad az arany standard, de az olyan technológiák, mint például a nikotinpárnák, a hevített termékek vagy a legálisan kapható e-cigaretták tudományos alapokon nyugvó alternatívát kínálhatnak az ártalmak csökkentésére.
A Nikotin- és Dohányzáskutató Tudományos Társaság (Society for Research on Nicotine and Tobacco, SRNT) alapító tagja, Karl Fagerström, aki egyúttal világszerte az egyik legismertebb pszichológus a nikotinfüggőség témájában, kiemelte, hogy Svédországban a hagyományos cigarettát használók aránya – az egész EU-ban – a legalacsonyabb: mindössze 5 százalék. Ez elsősorban a snüssz széles körű használatának köszönhető, amely jól mutatja, hogy ma már a dohányzás nem egyenlő a cigarettázással. A professzor hangsúlyozta, hogy a skandináv modell egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ártalomcsökkentés működik, hiszen a cigarettázás visszaszorítását megbízható adatok támasztják alá. Ennek ellenére a snüssz továbbra is tiltott Európa többi részén. Fagerström szerint elérkezett az idő, hogy felülvizsgálják a szabályozást, és a tudományt tegyék az egészségpolitikai döntések alapjává.
Az ártalomcsökkentés kötelesség
„A dohányzásról való leszokás nemcsak a testi, hanem a mentális egészségre is kedvező hatású: csökkenti a szorongást és a depressziót, javítja a koncentrációt és az életminőséget” – állapította meg Szteliosz Kimpuropulosz pszichiáter, korábbi európai parlamenti képviselő. Érvelése szerint az ártalomcsökkentés kötelesség, ha léteznek biztonságosabb, szabályozott alternatívák. Kimpuropulosz öt kulcspillért ajánlott az EU figyelmébe:
Az európai egészségügyi kiadások fenntarthatatlan növekedésére hívta fel a figyelmet Andrzej Fal, a varsói Wyszyński Cardinal Egyetem Orvostudományi Intézetének igazgatója és a Lengyel Népegészségügyi Társaság elnöke. Kijelentette, hogy a krónikus betegségek hatalmas gazdasági terhet jelentenek, ezért az ártalomcsökkentés és a rehabilitáció kulcsfontosságúmegelőzési stratégiák. Athénban bemutatták a horvát, cseh és szlovák megelőzési eszközöket, valamint a Lengyel Népegészségügyi Társaság ajánlásait is az EU dohánytermék-irányelvének felülvizsgálatához.
A 8. No Smoke Summiton a görög egészségügyi minisztérium főtitkára, Krisztina–Maria Kravvari ismertette az új, 2025 júliusában elfogadott görög törvényt a kiskorúak dohány- és alkoholfogyasztástól való védelméről, amely zéró toleranciát hirdet. A jogszabály kizárja a korábbi szabályozási hézagokat, és a tudományos értékelésre épít. A főtitkár elmondta, hogy 2019 óta a görög dohányzásellenes politika bizonyítékokon és szigorú tudományos értékeléseken alapszik, ideértve az új nikotintermékek relatív ártalmasságának vizsgálatát is. Ennek köszönhetően 2020–2023 között az uniós országok közül Svédország után Görögországban csökkent a legnagyobb mértékben a cigarettázók száma.
Bizonyítékok vs. elfogadottság
„A bizalom csak az igazság és a tudományos bizonyítékok következetes kommunikációjával építhető újra” – húzta alá David T. Sweanor, az Ottawai Egyetem professzora, jelezve, hogy míg a kormányzatok iránti bizalom világszinten mindössze 52 százalék, addig a tudomány iránti bizalom viszont továbbra is magas. A szakmai konferencián elhangzott, hogy bár a tudományos bizonyítékok egyre erősebbek, az alternatív dohánytermékek elfogadottsága még mindig korlátozott. Néhány ország – például az Egyesült Királyság és Új-Zéland – már beépítette ezeket a stratégiákat.
„Az ártalomcsökkentésnek a megelőzés és a leszokás mellett a közegészségpolitika elismert pillérévé kell válnia” – fogalmazta meg a 8. No Smoke Summit kulcsüzenetét Ignaciosz Ikonomidisz, a SCOHRE igazgatótanácsának elnöke. Meggyőződése, hogy elengedhetetlen a tudás növelése az egészségügyi szakemberek, a döntéshozók és a nyilvánosság körében. A bizonyítékok egyértelműek: a kevésbé káros dohánytermékekre való áttérés életeket menthet. A tudománynak, nem az ideológiának kell vezérelnie a szakpolitikát.”