A közgazdaságtan régóta ismeri azt a jelenséget, amikor egy adó egy bizonyos pont után már nem hoz több bevételt – sőt, akár csökkentheti is azt. Ausztráliában most sokan úgy látják, hogy a dohány jövedéki adója elérte ezt a pontot. Pedig a jövedéki adóemelés célja egyszerre az adóbevételek növelése és a dohányzás visszaszorítása.
Közgazdászok és egészségügyi szakértők egy része ezért azt javasolja a kormánynak, hogy csökkentse vagy legalább ne emelje tovább a dohánytermékek jövedéki adóját. Indoklásuk szerint az adó jelenlegi szintje már kontraproduktív hatású: 2020 óta a jövedéki adó mintegy 60 százalékkal nőtt Ausztráliában.
A feketekereskedelem lyukat ütött a költségvetésen
De ugyanígy nőtt az illegális dohánypiac is: az ITEC – az ausztrál kormány feketepiaci dohánykereskedelmet figyelő hivatala szerint mára öt doboz cigiből négyet illegális forrásokból vesznek az ausztrálok. A költségvetési bevételek a 2019–20-as 16,3 milliárd ausztrál dollárról 2025-re 5,5 milliárdra estek vissza, idénre pedig mindössze 4,3 milliárd dollárral számolnak.
A feketepiac növekedése a becslések szerint 17,8 milliárd dolláros bevételkiesést okozott az államnak. Mindeközben az ausztrál kormány elkeseredett küzdelmet folytat a feketepiac elharapózása nyomán elburjánzó szervezett bűnözéssel szemben – ez mintegy 350 millió dollárra terhelte meg a költségvetésüket az elmúlt két évben.
Az illegális kereskedelem elsőszámú oka a jelentős árkülönbségben keresendő: a legális piacon egy doboz cigaretta ára meghaladja a 40–60 ausztrál dollárt, míg a feketepiacon ugyanaz a termék gyakran 10–15 dollárért beszerezhető.
Európa az ausztrál lejtőn?
Az illegális dohánykereskedelem Európában is egyre növekvő probléma.
Az Európai Unióban (EU-ban) jelenleg Franciaországban a legmagasabb a feketepiaci cigarettafogyasztás aránya: az ország dohánypiacának mintegy felét illegális termékek adják. Hasonló problémákkal küzd Hollandia is, ott még csak egyharmad az arány. Nem véletlenül: Franciaországban egy doboz cigaretta 14,25 euróba, Hollandiában 12,80 euróba kerül. Több olyan országgal is határosak – Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország és Spanyolország –, ahol a cigaretta jelentősen olcsóbb.
Magyarországon a KPMG becslése szerint 2024-ben a cigarettafogyasztás 13 százaléka származott illegális forrásból – ez az adat azért különösen aggasztó, mert egy évvel korábban még csak 8 százalékot mértek. Lázár János építési és közlekedési miniszter az idén januárban bejelentett újabb jövedékiadó-emelés után úgy nyilatkozott, hogy a valós arány ma már közel lehet a 20 százalékhoz.
Az Európai Bizottság mindezek ellenére jelentős adóemelést tervez. A tavaly nyilvánosságra hozott javaslatuk értelmében 2028-tól a cigaretták minimális jövedéki adója ezer szálanként a jelenlegi 90 euróról 215 euróra emelkedne. Ez Magyarországon akár 1000–1500 forinttal is megdrágíthat egy doboz cigarettát. Sokkolóbb áremelést jelent a szivarkák fogyasztóinak, esetükben az 1000 százalékos adóemelés eredményeképp a termék a duplájára is drágulhat. Mindezen túl Brüsszel elvonná a nemzetállamoktól a dohánytermékekből beszedett jövedéki adó 15 százalékát is – ami komoly szakpolitikai vitát gerjesztett az EU-n belül.
A feketekereskedelem melegágya
„Egy ilyen mértékű áremelkedésnek Magyarországon beláthatatlan következményei lennének”
– mondta Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. tulajdonosa az Economxnak. A feketepiacon ma körülbelül 1500 forintot kérnek egy doboz cigarettáért – egy olyan illegális cigarettagyárban, ahol óránként tízezer dobozt csomagolnak, ez nagyjából 15 millió forintos óránkénti profitot jelenthet.
A feketepiac térnyerésén a bűnözők nyernek, a nemzetgazdaság veszít. Ha jelentős tömegek szoknak át a kéz alatt vásárolt dohányárura, az – a közegészségügyi kockázaton túl – a nemzeti dohányboltoknak is jelentős probléma. A szakma azzal számol, hogy 2000 trafik léte kerül veszélybe egy ilyen mértékű áremeléssel, ami 4–6000 munkahely megszűnését is jelentheti.
Az ausztrál példát ismerve, Sánta János rámutatott, hogy amíg van olcsó alternatíva, addig az emberek nem leszoknak egy áremelés esetén, hanem elhagyják a legális, ellenőrzött forrásból származó termékek kereskedelmi csatornáit és átnyergelnek az illegálisra. Ez közegészségügyi értelemben is kockázatot hordoz.