Ahogyan az előzetesen várható volt, az Európai Parlament papírforma szerint védte meg Ursula von der Leyent a Bizottsággal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványtól. Noha a kezdeményezés eleinte teljesen súlytalan próbálkozásnak tűnt, az elmúlt hetek szerencsétlen politikai húzásai miatt időközben valódi súlyt kapott – és éppen emiatt vált kritikusan fontos üggyé a von der Leyen mögött felsorakozó, egyre inkább balra tolódó pártcsaládok számára is.

dd
Elég egyértelmű volt a szavazás
Kép: Európai Parlament

Az elnök személyéről csütörtök délben szavazott az Európai Parlament:

360 nem, 175 igen és 16 tartózkodás mellett elbukott a hivatalosan az Európai Bizottság, valójában azonban Ursula von der Leyen ellen irányuló bizalmatlansági indítvány.

Miért került célkeresztbe von der Leyen?

A vádak főleg a következő pontok körül forogtak:

  • von der Leyen nem hozta nyilvánosságra a Pfizer vezérével, Albert Bourlával váltott SMS-üzeneteit, amikor az EU a Covid-vakcinák beszerzéséről tárgyalt
  • több képviselő szerint a döntéshozatali folyamatok központosítása, az uniós régiós és védelmi alapok kezelések módja, valamint állítólagos beavatkozások nemzeti választásokba is aláássák az átláthatóságot és elszámoltathatóságot.
  • a szavazást kezdeményező szélsőjobboldali román (MEP), Gheorghe Piperea álláspontja szerint von der Leyen nem alkalmas az EU vezetésére.

Az indítvány okai között szerepeltek tehát az átláthatósági aggályok, a döntési centralizáció és a demokratikus eljárások hiányosságai. 

Nem lehet nyugodt von der Leyen

A bizalmatlansági indítvány elbukása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megerősödve került volna ki a helyzetből.

Már önmagában az, hogy egyáltalán benyújtották az indítványt, erős jelzés számára: továbbra sem élvezi a szélsőjobboldali EP-képviselők bizalmát

– hiába próbál nyitni a jobboldali-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) irányába.

A Von der Leyen mögött álló parlamenti többség soraiban sincs teljes egyetértés: a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew frakciók között számos ponton feszültség tapasztalható.

Kapcsolódó