Február 28. óta egyre növekvő kockázatokat áraznak a pénz-és tőkepiacok, dráma ugyan nincs, de lefelé tartanak a tőzsdeindexek, a feltörekvő piacokon pedig általános a saját devizák gyengülése és a kötvényhozamok emelkedése. Így történt nálunk is, a 3 legfontosabb mutató így áll a február 27-i (péntek) helyzethez képest:
- euró-forint: +3,2 százalék
- BUX: -4,1 százalék
- 10-éves magyar állampapír hozama: +63bp
A legfrissebb MNB statisztikák szerint a magyarok körülbelül ugyanannyi pénzt tartanak befektetési alapokban, mint állampapírokban: a január végi állapot szerint az összeg nagyságrendileg 13 700 milliárd forint.
A magyar befektetési alapok jegyeinek árfolyama eltérően reagált a február 28-i eseményekre, illetve az azt követő két hétre. A mögöttünk álló időszak egyértelmű nyertesei a nyersanyagalapok voltak.
Kötvényalapok: bekavart a hozamemelkedés
A nyilvános és nyíltvégű, tehát bárki által elérhető alapok közül a legnagyobb vagyon az OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alapban van, mintegy 1375 milliárd forint. Itt nem sikerült elkerülni február 27-ét követően az árfolyamveszteséget, de annak mértéke az azóta eltelt két hét alatt mindössze 0,77 százalék volt. Az alap magyar államkötvényeket és diszkontkincstárjegyeket tart, a minimális árfolyamveszteség nem véletlen, a hazai kötvénypiacon emelkedtek a hozamok, így a portfólióban tartott, korábban megvett papírok értéke minimálisan, de csökkent.
Megnéztünk egy másik népszerű kötvényalapot is, a K&H által kibocsátott felelős befektetés kötvényalapban jelenleg közel 520 milliárd forint pihen, itt viszont szinte ugyanott áll az árfolyam, mint február végén, azóta csupán 0,09 százalékos visszaesés történt.
A fenti két kötvényalap rövid lejáratú hitelpapírokba fektet, ha valaki viszont olyan alapban tart pénzt, amely a közepes és a hosszú lejáratokból válogat, most aligha boldog az egyenlege láttán. Tipikusan ilyen az Allianz Kötvényalap, ahol az iráni konfliktus óta 3 százalékkal csökkent az árfolyam, ami nem meglepetés, hiszen a hosszú magyar állampapírok hozama jelentősen nőtt a másodpiacon, ez pedig a korábban megvett kötvények pillanatnyi értékét csökkentette.
A kötvénypiacon a fejlett hozamok megugrásával és a forint gyengülésével párhuzamosan intenzív hozamemelkedést láttunk. A tízéves referencia papír hozama a február végi 6,4-ról csütörtökig 7,12 százalékig nőtt, miközben a német kötvények feletti szpread is érdemben tágult – írta pénteki jegyzetében a CIB Bank.
Ha a piaci hozamok tovább emelkednek, akkor felelősödhet a tőkekivonás a hazai kötvényalapokból, a márciusi tőkemozgásokról szóló részletes statisztikák azonban csak később, április közepén jelennek meg.
Jóideig velünk maradhat az iráni konfliktus
Piaci turbulenciák esetén mindig érdekes, hogyan teljesítenek a maguk teljesítményét nem különféle benchmarkokhoz mérő abszolút hozamos alapok. A kategória nagyot ment tavaly, az elmúlt 3 évben rendre kétszámjegyű hozamteljesítmény szépen vonzotta a tőkét az ilyen típusú befektetésekbe. Jelenleg a kategóriában a Hold Columbus Globális Értékalapú Származtatott Befektetési alapja a legnagyobb, 234 milliárd forintos nettó eszközértékkel. Az elmúlt két hét náluk is megtörte a lendületet, de messze nem tűnik úgy, hogy aggódnia kellene a befektetőknek a február 27. óta látott 0,79 százalékos árfolyamcsökkenés miatt.
A rivális Accorde legnagyobb abszolút hozamos alapja – Abacus, 177 milliárd forintos nettó eszközértékkel – viszont 2,1 százalékos árfolyam-mínuszt mutat az iráni konfliktus kezdetétől.
Az alap a februári jelentésében figyelmeztetett rá, hogy a geopolitikai kockázatok tartósan magasak maradhatnak, mint írták:
A Közel-Keleten kialakult helyzettel kapcsolatban meglehetősen pesszimisták vagyunk, mert úgy látjuk, hogy ez a konfliktus a vártnál jóval tovább tarthat. A mi meglátásunk szerint, bár a Trump-adminisztráció kezdte a háborút, befejezni nem biztos, hogy képes lesz. Tehát nincs az a TACO trade, ami miatt a piac átlép a konfliktus felett, mert ha Irán nem akarja a Hormuzi-szoroson átengedni a hajóforgalmat, akkor abból nagy baj lehet. Az iráni elit számára ez egy egzisztenciális kérdés, nekik nincs hova hátrálni. A piac jelenleg negligálja annak a forgatókönyvnek a valószínűségét, hogy a Trump adminisztráció az iráni kooperáció hiányában képtelen lesz ezt a konfliktust abbahagyni, akkor is, ha már a piacok vagy épp az olajár rákényszerítené erre. A fentiek okán a szokásosnál óvatosabb allokációval futunk neki a márciusnak és több opciót tartunk az alapban.
A vegyes alapok kategóriában az OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alap tart a legtöbb tőkét, a nettó eszközérték meghaladja a 195 milliárd forintot. Az elmúlt két hétben az árfolyam 0,24 százalékkal csökkent. A szintén ebben a kategóriában található MBH Egyensúly Vegyes Értékpapíralap viszont 2,1 százalékos negatív teljesítményt hozott össze.
Az időszak nyertesei: nyersanyagalapok
A nyersolaj jegyzésárak megugrása láttán fókuszba kerülhetnek a hazai árupiaci alapok. A Raiffeisen Nyersanyag Alapok Alapja például többféle kitettséget kínál: kőolaj és származékai, földgáz, alumínium, cink, réz, arany, ezüst. Itt nem véletlen a jó teljesítmény,
az alap árfolyama két hét alatt kiugró mértékben, 14,1 százalékkal nőtt.
A K&H Nyersanyag Alapok tartásával két hét alatt 8,6 százalékot lehetett zsebre tenni. Az Eurizon Nyersanyag Alapok Részalapja pedig ugyanezen a rövid idő alatt 11,9 százalékot hozott.
Utóbbi tájékoztatója szerint az árupiaci termékek hosszabb időtávra ajánlott befektetések, ugyanis az egyes nyersanyagok árfolyama rövidtávon jelentősen ingadozhat, azonban érdemes több évre is előre gondolkozni, mert hosszú távon a nyersanyagok akár a részvényeket is meghaladó mértékben jövedelmezhetnek.