A radikális migránspolitikai elképzelések vezettek oda nyugati szomszédunkban, hogy tavaly ősszel a jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) nyerte az országos választásokat, és a Herbert Kickl vezette populista erő immár kormányalakításra készül a konzervatív Osztrák Néppárttal (ÖVP) Ausztriában.

Ezzel éles fordulat várható, ami példát mutat más nyugati országoknak: a sógorok lényegében „iszlámellenes harcot” hirdetnek az Európára nehezedő menekültügy kezelésében, amelyhez több markáns intézkedésről már a végső egyeztetések zajlanak. 

Fokozzák a kitoloncolásokat, csak az maradhat, aki dolgozik

A menekültügyet és a migrációt is magában foglaló biztonság témájában abban már megegyeztek a koalíciós felek, hogy reformtörekvéseikkel megállítják az illegális bevándorlást és keményebben lépnek fel a menedékkérőkkel szemben – idézi a der Standard.

Ennek egyik előzménye, hogy tavaly nyáron tárgyalásokat kezdeményeztek az afgán állampolgárok kitoloncolása érdekében, decemberben pedig „rendezett visszatérési és kitoloncolási programot” jelentettek be Szíria irányába.

Mint megírtuk, az első eljárások a menedékjogok visszavonására olyan, körülbelül 40 ezer szíriait érintenek, akik kevesebb mint öt éve élnek Ausztriában.  

Később azokat is kiutasítják, akik valamilyen bűnt követtek el vagy nem hajlandók dolgozni, illetve nem képesek beilleszkedni az osztrák társadalomba.

A kormányra kerülő FPÖ elszánt: idővel minden, szomszédunkban élő szíriaitól meg akarják tagadni a tartózkodási engedélyt és már csak annak adnának menedékjogot, aki „ténylegesen megérdemli”, például aktív részese a gazdasági termelésnek. 

Üldözött lehet a politikai iszlám, akárcsak a jóléti csalás

Egy másik fontos téma a politikai iszlám elleni küzdelem: a Szabadságpárt és a Néppárt is olyan törvény elfogadását szorgalmazza, amely betiltaná a politikai iszlámot – hasonlóan a nemzetiszocializmus tilalmához.

Ez a törekvés ugyanakkor jogilag nehézségekbe ütközhet, mert sértheti a vallásszabadságot, de például olyan intézkedésekkel járhat, hogy megtiltják a fejkendő viselését a muszlim nőknek, legalább a közigazgatásban – írja a Profil.at.

Félnek a megbélyegzéstől

A jobboldalon elterjedt „politikai iszlám” kifejezés olyan hatalmi ideológiára utal, amelynek célja, hogy átalakítsa vagy befolyásolja a társadalmat, az államot és a politikát olyan szereplőkön keresztül, akiknek értékei iszlámnak minősülnek és ellentmondanak a demokratikus alapoknak, az alkotmánynak és az emberi jogoknak. Az IGGÖ, a muszlimok hivatalos ausztriai képviselete viszont tiltakozik a megbélyegzés ellen, mivel szerintük minden muszlimot egy kalap alá vesz és az iszlám valóságának torzulásához vezet Ausztriában.

Más szigorításokat is terveznek a leendő osztrák vezetők: a pénzbeli juttatás helyett csak természetbeni ellátást, például élelmiszert akarnak biztosítani a menedékjoggal élőknek, és kíméletlenül lecsapnak a szociális támogatásokkal visszaélő, jóléti csalókra.

Továbbá, olyan elképzelésekről is szó van, hogy erősítenék a német nyelvoktatás és nyelvhasználat elvárásait az oktatási intézményekben, illetve az embercsempészet finanszírozásának megakadályozására országosan kiterjeszthetik a menedékkérők speciális fizetési kártyáját – sorolja a Wiener Zeitung.

Az osztrákok többsége üdvözli a szigorításokat

Azt a Migrációkutató Intézet elemzése is előrevetíti, hogy nyugati szomszédunkban a kormányalakítás után szigorú bevándorláspolitikára váltanak. 

Dócza Edith vezető kutató az Info rádiónak kifejtette: a lehetséges intézkedések elsősorban a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkoznak, míg a két pártnak az a célja, hogy a legális munkavállalók az országban maradhassanak.

A tervek társadalmi fogadtatásáról elmondta: a koalícióra készülő pártok támogatottsága nő az osztrákok körében, akik a szigorításokat is üdvözlik, mivel érdekük, hogy ne például bűnözők tartózkodjanak az országban.

Lecsengőben az áradat?

Ausztria csaknem 25 ezer menedékkérelmet kapott tavaly, ez a legalacsonyabb érték 2020 óta, míg az előző évhez képest 58 százalékkal kevesebb. Az érkezők többsége Szíriából származó, fiatal (18-35 éves) férfi volt 2024-ben, a második leggyakoribb csoportot az afgánok alkották – közölte pénteken az osztrák belügyminisztérium. A „Nyugat kapujában” az európai átlagnál lényegesen nagyobb volt a menedékkérelmek visszaesése, míg az olyan országokban, mint Görögország, Olaszország, Írország és különösen Lengyelország, jelentősen nőtt a kérelmezők száma. A lakosságszám alapján Ausztria jelenleg a kilencedik helyen áll Európában a jelentkezések tekintetében, és például már a családegyesítések iránti kérelmekben is mérséklődő tendenciát tapasztalnak: ezek száma a kezdeti, havi kétezres számról az év végére 30-400-ra csökkent – számol be az Oe24.

Kapcsolódó