Valóban válaszút elé érkezhet hazánk 2026-ban, gyakorlatilag minden szempontból. 

Varga Mihájy jegybankelnök a BÉT50 konferencián
Varga Mihájy jegybankelnök a BÉT50 konferencián
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Budapesti Értéktőzsde mai BÉT50 konferenciáján arról beszélt, hogy várja 

a magyar háztartások 115 ezer milliárd forintos megtakarításának egy részét a tőzsdére,

ezzel is megtámogatva a hazai vállalkozásokat, majd Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese nem sokkal később azt is kijelentette, jövőre már ideje lesz, hogy az MNB csökkentse az alapkamatot. Nem is kicsit. 

Szabó Levente vezérigazgató-helyettes (MBH Bank) a BÉT50 konferencián
Szabó Levente vezérigazgató-helyettes (MBH Bank) a BÉT50 konferencián
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Egyébként Szabó Levente elismerte, hogy a 2025-ös év valóban tele volt kihívásokkal, de ’26-os évben van helye az optimizmusnak, így jövőre 2,9 százalékos GDP-növekedéssel számol az MBH. A remélt növekedés alapját a beruházások dinamikájának erősödősé biztosítja majd. Ennek előfeltétele, hogy a német gazdaság is meginduljon. A vezérigazgató-helyettes szerint ehhez az kell, hogy a németek hatékonyan költsék el a ma már megszavazott 500 milliárd eurós hitelkeretet a védelmi iparban. Ennek 2026 második félévében már lesz pozitív hatása – tette hozzá. 

Hazánkkal kapcsolatban megjegyezte, a forint erősödése, valamint az árfolyam stabilizálódása, illetve az infláció lassulása meghatározza a kamatpályát, és megnyitja a teret a jegybank előtt, hogy elindítsa a kamatcsökkentő periódust

 – magyarázta.

Az MNB prognózisa szerint 2025 végére 6,5 százalékos lesz az alapkamat. Ugyanakkor 

jövőre egy minimum 50, de akár 100 bázispontos mértékű kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tart Szabó Levente.

Mindezt a 2026-ban várható 3,9 százalékos infláció, a stabil forintárfolyam, valamint az európai és az amerikai jegybanki politika miatt tartja indokoltnak. 

A Budapesti Értéktőzsde idén 10. alkalommal mutatja BÉT50 – Ötven hazai vállalat sikertörténete című kiadványát a BÉT50 konferencia keretében.
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ágazatokra lebontva is optimistán várja a 2026-os évet, és továbbra is úgy gondolja, hogy növekedni fog a GDP és erősödik majd a vállalati hitelmechanizmus.

A lakáspiac idén visszafogott volt, 100 ezer lakást adtak el, de jellemző, hogy csak októberben 11 ezret, beindult a dinamika. Ezt az is indokolja, hogy amíg idén 7500 új lakás épült, ami 14 százalékos csökkenés tavalyhoz képest, de 20 ezer új lakásépítési engedélyt adták ki, és a bővülést a hitelkérelmek oldalán is látni. A kiskereskedelmet a 4,7-4,8 százalékos reálbér-növekedés hajtja, az adócsökkentések pedig jövőre tovább növelik a reálbért. Az idegenforgalomban is 5,5-5,6 százalékos vendégéjszakaszám növekedést tapasztaltak, a külföldiek 11 százalékkal, a magyarok 2 százalékkal növelték ezt az arányt. Az építőiparban a beruházások jövőre munkahelyeket teremtenek majd, enyhe pozitívumot várnak az elemzők. Logisztikát a közúti és vasúti forgalom visszaesése fogta meg, amit az európai export lassulása okozott.

A járműiparnak, iparnak nem volt jó éve. A járműipart sújtja a külső kereslet hiánya, illetve az, hogy európai szinten nem épült ki az e-autókhoz szükséges infrastruktúra. De Szabó Levente szerint ezt hamarosan kikényszeríti a piac, így bővül a piac, erőre kap a magyarországi járműgyártás is.

Az MBH vezérigazgató-helyettese az agrárium kapcsán azt emelte ki, hogy 

a következő két és fél évben 2500-2600 milliárd forint érkezik a szektorba, főleg az élelmiszeriparba. 

A konferencián beszédet mondott Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is, aki többek között bejelentettem, hogy elkészítette az MKIK az átfogó adminisztráció csökkentő javaslatcsomagot az Igazságügyi Minisztérium (IM) részére a turizmus, a vendéglátás, és a kiskereskedelem területén. Ezt várhatóan már decemberben elfogadja a kormányzat.

Nagy Elek
Nagy Elek elnök (MKIK) a BÉT50 konferencián
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Nagy Elek szerint válaszút előtt áll hazánk. A magyar gazdaságnak meg kell oldania a közepes jövedelmi csapda problémáját. Vagy a stagnáló modell marad, vagy pedig rálépünk a tudásra, innovációra és tőkepiaci bátorságra építő útra. A kamara így támogatja, hogy a vállalkozások az innováció, a digitalizáció és a tőzsdére vezető utat válasszák.