Ha a kripto ökoszisztéma és a blokkláncok neves fejlesztőit nézzük, akkor sokszor felmerülnek ukrán és orosz nevek. A kriptóban meghatározó Etherium blokkláncot például az orosz Vitalik Buterin alapította, ugyanígy érdekes, hogy a Telegram közösségi médium is egy oroszhoz köthető, ráadásul Pavel Durov a TON blokkláncot is elindította. De ne feledkezzünk meg az ukránokról sem: a Solana létrejöttében nagy szerep jutott az ukrán-amerikai Anatoly Yakovenkónak, honfitársa Illia Polosukhin pedig a NEAR társalapítója. 

De vajon hogyan kerülnek a képbe az ukránok és az oroszok? Ez egyrészt a régió magas technológiai fejlettségéből, másrészt gazdasági instabilitásából, illetve ezzel összefüggésben az orosz-ukrán háborúból fakad. Mindkét nép az első 10 helyen szerepel a globális kripto adoptációban. Ez meghatározó szerepet biztosít a kripto ökoszisztéma fejlesztésében, a Bitcoin bányászatában, a befektetésekben és sajnos a háborús alkalmazásokban is. 

Kapcsolódó

Pár hónapja Franciaországban letartóztatták a Telegram orosz fejlesztőjét, mondván, hogy a közösségi oldalakon háborús cselekményekkel összefüggő illegális tevékenység zajlik. Itt említhetjük meg a pénzmosás elleni küzdelmet, hiszen régen a kripto világában nem volt nehéz nagy mennyiségű pénzt digitális érmék formájában ide-oda küldözgetni. Ma már szigorodtak a szabályozások, elég csak a Coinbase kriptotőzsde eljárásait vagy éppen az USA és az EU (MiCA) szabályozásait megnézni, így ez a fajta szürkegazdaság visszaszorulóban van.

Ukrajnában egyes adatok – Chainalysis Global Crypto Adoption Index – szerint a lakosság 12-13 százaléka rendelkezik kriptóval, ami a világon a legmagasabb arány. Ez az előbb említett tényezők mellett a hagyományos pénzügyi rendszer korlátainak is köszönhető, hiszen a háborús körülmények között a megszokott infrastruktúra sem működik tökéletesen, míg a blokkláncokon nincs se térbeli, se időbeli korlát. Ráadásul a kripto kulcsfontosságú a háború finanszírozásában is, hiszen többek között a kormány jelentős kripto-adományokat kapott, amelyeket fegyverekre, humanitárius segélyre költenek. 

Oroszországban hasonlóan magas a kriptotulajdonlási arány, hiszen a rubel a háborús viszonyok között meglehetősen bizonytalan valuta, ráadásul a világ bankrendszeréhez Oroszország korlátozottan fér hozzá, így kézenfekvő a kripto használata. Továbbá ebben a hatalmas államban azonosíthatjuk a világ harmadik legnagyobb Bitcoin-bányászatát, mivel többek között Szibériában olcsó az áram, így megéri működtetni a számítógépeket. 

A kripto virágzása Afrikában és Dél-Amerikában

Az ukrán és orosz példa is mutatja, hogy a kripto hogyan válhat menekülő útvonallá és alternatív pénzügyi megoldássá az instabil gazdasági-politikai körülmények között. De természetesen ilyen bizonytalan térségből jó néhány található még a világon, ahol a háborús konfliktusok árnyékában szintén virágzik a kriptokereskedelem.

Nem véletlenül a kriptopénzek robbanásszerűen terjednek azokban a régiókban, ahol a hagyományos pénzügyi rendszerek gyengék. Utóbbi állapotot okozhatja a magas infláció, a devizaválság, a korlátozott banki hozzáférés és a remittancia. Számos régióban és kontinensen olyan rossz állapotú vagy éppen fejletlen az infrastruktúra, és azon belül a pénzügyi rendszer, hogy még egy-egy bankfiók is szinte kivételnek tűnik. 

Remittancia

A remittancia, vagyis az idegen országokból hazaküldött pénzek nagyságrendje pedig ott jelentős, ahol a lakosság markáns hányada külföldre távozik a jobb élet reményében. Ha pedig a kivándorlók az új hazájukban tisztességes munkát találnak, akkor támogathatják az otthon maradt családtagjaikat. Itt Mexikó a vezető állam 61 milliárd dolláros hazautalással éves szinten kripto segítségével is, hiszen a blokklánc-termékek olcsóbb alternatívát jelentenek az USA-ból érkező valódi pénzekhez képest. 

A valutaromlás tekintetében pedig Nigéria vagy éppen Argentína is kirívó eset, ahol a helyi pénz értéke egyes időszakokban gyorsan drasztikusan csökkent, így valójában egész társadalmi rétegek életét tette tönkre. Argentína és Venezuela a hiperinfláció miatt „kripto-menekültek” lettek, ahol a stabilcoin-tranzakciók (USDT vagy éppen USDC) 1000 százalékkal nőttek 2023-2024-ben.

Ha tehát „kicsiben” az orosz és ukrán példát, akkor nagyban Afrikát és Dél-Amerikát említhetjük meg. Mindkét kontinensen jelentős instabilitás figyelhető meg egyes államok működésében, gazdasági-társadalmi életében, politikai berendezkedésében, amelyekhez akár komoly háborús konfliktusok is társulhatnak.

A már említett Chainalysis Global Crypto Adoption Indexe szerint Afrika szubszaharai régiója és Dél-Amerika a leggyorsabban növekvő régiók közé tartoznak a kriptohasználat tekintetében. A 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti adatok alapján Szubszahara 52 százalékkal – itt különösen Nigéria szerepe meghatározó –, Latin-Amerika pedig 63 százalékkal növelte a kripto-tranzakciók értékét, miközben a globális átlagos növekedés jóval kisebb nagyságrendet tett ki. 

Ez az alulról építkező adoptáció hasonló utat járt be, mint Ukrajna vagy éppen Oroszország tekintetében. Azonban Afrika esetében a harmadik világbeli pozíció még több indokot jelent, hiszen egyes helyeken nincs minőségi infrastruktúra, mint például úthálózat, tömegközlekedés, intézményesített pénzügyi rendszer, oktatási rendszer és még sorolhatnánk. Ellenben egy okostelefon mindig akadhat, ahol egy kriptoalkalmazásban pénzt kaphatunk és küldhetünk, vagy éppen kamatoztathatunk.

Itt kell megemlíteni a pénzügyi inklúzió fogalmát, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltatások, mint például a számlavezetés, hitelek és biztosítások, mindenki számára elérhetővé válnak. Célja, hogy a szegényebb és alacsony jövedelmű emberek is bekerüljenek a pénzügyi rendszerbe, ami segíthet nekik az anyagi helyzetük javításában és a gazdasági fejlődésben. 

Mivel azonban még az említett régiókban sok helyen nincs ennek megfelelően pénzügyi infrastruktúra, vagyis bank nélküli emberekről beszélhetünk, ezért ők a kripto felé fordulhatnak. Így például a stabilcoinok válthatják fel a gyengülő helyi pénznemeket, hogy olcsóbbak és gyorsabbak legyenek a hagyományos átutalásoknál. 

Pénzügyi inklúzió

A blokklánc technológia és ezzel összefüggésben a kripto egyre inkább elismert eszköz a globális pénzügyi inklúzió előmozdításában, különösen a bank nélküli és hátrányos helyzetű közösségek számára, akik nem férnek hozzá a hagyományos banki szolgáltatásokhoz. Ezek a közösségek gyakran korlátozott gazdasági lehetőségekkel szembesülnek a hagyományos pénzügyi rendszerek hiánya miatt. A pénzügyi inklúzió elérése létfontosságú a fenntartható gazdasági fejlődés, a szegénység csökkentése és a társadalmi igazságosság szempontjából.Azonban a hagyományos pénzügyi intézmények akadályokkal találkoznak, mint például magas költségek, nem megfelelő szabályozások és infrastrukturális problémák, amelyek korlátozzák a képességüket a hátrányos helyzetű csoportok kiszolgálására. A bank nélküli közösségek számára ellenben a blokklánc lehetővé teszi a biztonságos és megfizethető hozzáférést a pénzügyi termékekhez, mint például megtakarítási számlák, hitelek, pénzátutalások és biztosítás, anélkül, hogy fizikai bankfiókokra lenne szükség.

A Chainalysis szerint a globális Dél (beleértve ezeket a régiókat) motiválja a legátfogóbban a kripto valós életben történő használatát, miközben a gazdagabb országokban inkább az intézményi befektetések dominálnak. Afrika déli régiója a globális kripto-tranzakciók 2-3 százalékát adja, míg Dél-Amerika már 9 százalékos globális részesedéssel rendelkezik. De az intézményi hátterű befektetések is nőnek ezekben a régiókban, hiszen a BTC vagy éppen ETH ETF-eket is egyre nagyobb intenzitással vásárolják.

Ugyanakkor a kockázatokról is kell beszélni, amelyet a kriptók volatilitása, a szabályozási hiányosságok és a csalások okozhatnak. Ha egy-két évet visszaugrunk az időben, akkor az EU-s MiCA-rendelet vagy az új amerikai szabályozások előtt még a nyugati kriptovilág is igazi Vadnyugat volt, most pedig ezek a felzárkózó régiók és kontinensek jelentik a Vadnyugatot.