Winkler Sándor a jegybank májusi lakáspiaci jelentése
alapján közölte,
2022-ben Magyarországon 142 ezer ingatlan-adásvétel történt, ami 19 százalékos csökkenés 2021-hez képest.
Elsősorban a tavalyi negyedik negyedévtől következett be egy
nagyobb, 36 százalékos éves szintű visszaesés, az alacsony piaci aktivitás
pedig kitartott idén az év elején is:
az első negyedévben az ingatlan-adásvételek száma 43 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest.
Az MNB osztályvezetője szerint a kereslet visszaesésében
szerepet játszik a bizonytalan gazdasági kilátások miatti kivárás a piacon, a
korábbi években kialakult magas árszint és a csökkenő hitelezés is.
Utóbbiról elmondta, az idén márciusban éves összevetésben 69
százalékkal csökkent a kihelyezett lakáshitelek volumene. Ezen belül az új
lakás vásárlására, építésére felvett lakáshiteleknél tapasztalták a legnagyobb,
több mint 80 százalékos visszaesést. Ebben az Nhp Zöld otthon program okozta
magas bázis is szerepet játszott, jegyezte meg.
Winkler Sándor kiemelte, a lakáspiacot és a lakáshitelezési
piacot jellemző csökkenő kereslet és mérséklődő aktivitás az EU-tagállamok
széles körében is megfigyelhető,
így a magyarországi folyamatok illeszkednek az európai tendenciákba.
Példaként említette, hogy a visegrádi országok
többségében a magyarországihoz hasonlóan, 60 százalékot meghaladóan csökkent a
lakáshitel kibocsátás 2023 elején.
Közölte, a csökkenő kereslet kihatott a lakáspiaci árakra:
az MNB lakásárindexe alapján tavaly a negyedik negyedévben 3,6 százalékkal
csökkentek országos átlagban a lakásárak. Budapesten 1,1, a vidéki városokban
2,9, a községekben 6,6 százalékos lakásár-csökkenést mértek. Az
ingatlanközvetítők tranzakciós adatai alapján azt látják, hogy idén az első
negyedévben már enyhén emelkedhettek országos átlagban az árak, Budapesten
azonban továbbra is 1 százalékos csökkenést jeleznek az adatok. Az enyhén
csökkenő lakáspiaci árszint következtében enyhült a lakásárak gazdasági
fundamentumokhoz viszonyított felülértékeltsége - mondta a szakember.
Winkler Sándor úgy vélte, az alacsony piaci aktivitás kihat
a lakáspiac kínálati oldalára is
Az építőipart és a lakásfejlesztéseket egyre
inkább a kereslet hiánya veti vissza. Tavaly az országban mintegy 20 500 újépítésű lakóingatlant
adtak át, ez azonban csak nagyon enyhe növekedés 2021-hez képest.
Közölte, a visegrádi országok lakásállomány-arányos építési
szintjét tekintve Lengyelországban 1,6 százalékos, Szlovákiában és
Csehországban 1 és 0,8 százalékos a lakásállomány megújulási aránya, míg
Magyarországon a lakásállomány arányában csak 0,45 százaléknyi újépítésű lakást
adtak át. Ráadásul ez az alacsony kínálati szint idén is fennmaradhat, mivel az
első negyedéves adatok alapján mintegy 20 százalékkal csökkent az átadott
újépítésű lakások száma. A piaci szereplők pedig a 2022-es adathoz képest is
kevesebb új lakás átadásával számolnak 2023-ra.
Winkler Sándor pozitívumként említette, hogy folyamatosan
bővül a már építési engedéllyel rendelkező, de még el nem indított társasházi
lakásprojektek száma, mindez pedig a kereslet visszatérése esetén növekedési
tartalékot is jelenthet.
