Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unióba érkező méz jelentős része, közel fele hamisítvány – derül ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentéséből. Ez lesújtó eredmény, mivel a mézhamisítványok importja annak ellenére nőtt, hogy az EU évek óta próbálja kiszűrni a problémás szállítmányokat.
Az unió nem önellátó mézből, a szükséglet mintegy 40 százalékát harmadik országokból szerzi. Emiatt az európai méhészek különösen a Kínából származó olcsó importtal kénytelenek egyre inkább versenyezni.
A hamis áruk ráadásul jelenleg is széles körben jelen vannak a boltok polcain. A fogyasztók a minőségben ugyan tapasztalhatnak különbséget, ám a hamisítás tényét, vagyis azt, hogy az üvegek nem tisztán mézet tartalmaznak, csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehet bebizonyítani.
Ezek az importáruk csak részben tartalmaznak mézet, amelyet a mézhez hasonló cukorsziruppal hígítanak.
A JRC a nehezen kiszűrhető hamisításra ezúttal egy nem szokványos módszerrel talált bizonyítékot. A vizsgálati módszer ugyanakkor nem alkalmas a hamis tételek gyors kiszűrésére, így az azonnali fellépésre.
Jól jövedelmező üzlet a mézhamisítás
Amellett, hogy nehéz kimutatni a mézhamisítás tényét, a problémás áru előállítása olcsó és gyors. Az autentikus méz és a cukorszirup közötti jelentős árkülönbség megmagyarázza, hogy a mézzel való csalás miért nagyon jövedelmező.
A számok magukért beszélnek: 2021-ben az importméz uniós átlagos egységértéke kilogrammonként 2,32 euró volt, míg a rizsből készült cukorszirupok 0,40-0,60 euró körüli áron szerezhetők be.
Bár a méz hamisítása nem jelent közvetlen veszélyt a közegészségügyre, továbbra is tisztességtelen gyakorlat mind a becsületes méztermelőkkel, mind a fogyasztókkal szemben.
Az EU méz-irányelve kimondja, hogy a természetes mézhez nem szabad hozzáadni egyéb összetevőket. A hamisítás akkor valósul meg, ha a méz mennyiségét vízzel vagy cukorsziruppal növelik meg.
Noha az emberi egészségre gyakorolt kockázatot alacsonynak tartják, az ilyen gyakorlatok megtévesztik a fogyasztókat. Emellett veszélyeztetik az uniós termelőket, akik hátrányba kerülnek a tiltott, olcsó összetevőket tartalmazó termékek forgalmazóival szemben.
A legfrissebb eredmények sokkolóan hatnak: míg 2015 és 2017 között az import mézek átlagosan 14 százaléka volt hamisítvány, addig most a tételek 46 százalékánál bizonyosodott be a tisztességtelen gyakorlat.
- A Kínából származó méz 74 százaléka;
- a Törökországból importált méz 93 százaléka;
- míg az Egyesült Királyságból érkező tételek mindegyike hamis volt.
Az importméz már az Egyesült Királyságba is hamisítványként érkezhet, ahol azt a továbbértékesítés előtt tovább hígítják.
