túlélés

A test célpontjainak 80 százaléka olyan terület, amelynek eltalálása nem halálos

A test lehetséges célpontjainak 80 százaléka olyan terület, amelynek az eltalálása nem halálos.

A fogyókúra folytatódik

A Budapesti Értéktőzsde, illetve az egész magyar tőkepiac túlélési lehetőségeiről, a mostani helyzet okairól és lehetséges kimeneteléről indított vitánkhoz ezúttal egy ismert magánbefektető és kötvénypiaci szakíró szól hozzá. A hazai értékpapírpiac jövőjében - véleménye szerint - sok egyéb tényező mellett a magyar befektetők mentalitásának lehet döntő szerepe.

Életben marad-e a pesti tőzsde?

Az 1864-ben megnyílt, 1948-ban bezárt, majd 1990-ben ismét megnyitott Budapesti Értéktőzsde az utóbbi 11 évben is átélt néhány válságos időszakot. A megnyitás eufóriáját - papírok híján - hároméves szélcsend követte, majd az 1994-es párhetes hosszt a mexikói tőzsdeválság miatt tartós áresés váltotta fel. Az 1996-1998-as hossz megötszörözte az árfolyamokat, majd az orosz válság vágott rendet a befektetők között. 2000 tavaszán a világméretű tőzsdei hossz a BÉT árfolyamait is a csúcsra röpítette, azóta azonban az árak lassabban, a forgalom meredeken esik, mind a külföldi, mind a hazai befektetők elfordultak a magyar papíroktól és a brókerházak száma felére csökkent. Bár nincs drámai bessz, a megkérdezett piaci szereplők meglehetősen szkeptikusan látják a magyar tőkepiac jövőjét. A lapunk által indított sorozat első részében Jaksity Györgyöt, a Concorde tulajdonos-vezérigazgatóját kérdeztük.

Takarékoskodnak a brókercégek

A tőzsde januári–februári forgalma a „békebeli” szint alig egyharmadát éri el, a brókercégek költségei ugyanakkor jelentős részben nem forgalomfüggők. Míg az 1998 őszi tőzsdeválság után a legmerészebb – és zömmel bizonytalan tulajdonosi hátterű – brókercégektől tisztult meg a piac, most a nagyok is veszélyben érzik magukat. Három ismert, tulajdonosi pozícióban is lévő brókerházvezetőt a túlélési stratégiájukról kérdeztünk. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.