töosz

Nem mindenhol vették át a múzeumot

A 3−5 milliárd forint állami mankó ellenére sem vette át minden település az önkormányzata területén működő megyei múzeumot saját fenntartásába, a bizonytalansági faktor erősebbnek bizonyult − derült ki a Napi Gazdaság körkérdéséből. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke azt mondta, az átvételt eleve nem tette kötelezővé jogszabály, ugyanakkor egy-egy városnak (de inkább csak a kulturális központoknak) megérte megtenni ezt a lépést. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja során ugyanis a Belügyminisztérium 50 milliárd forint keretet különített el, amelyből első körben a nyár folyamán 17 milliárdot már folyósított a városoknak négy különböző célra. Ezen célok egyike volt a múzeumok átvétele.

Nem kell második körös adóskonszolidáció?

Az önkormányzati adósságkonszolidáció második körének elmaradását szorgalmazza Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt a Napi Gazdaságban korábban megjelent cikkünkkel kapcsolatban elmondta (Napi Gazdaság, 2013. augusztus 27.), hogy már eleve rossz megfogalmazás a hiteleket \"jó\" és \"rossz\" kategóriába sorolni. Az adósságkonszolidáció során a 610,3 milliárd forintból csak az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések 74 milliárdot kaptak, hogy terheiket enyhítsék. Ha az önkormányzatok ezúttal − reorganizációs terv hiányában − újra segítségben részesülnek, az állandó kölcsön terheivel küzdő városok rátelepszenek az államkasszára és az adósságkonszolidáció előtti állapot konzerválódik. A lehetőség ugyanakkor megmaradt: az adósságkonszolidáció első köre után még fennmaradó adósság esetében is élhetnek a helyhatóságok azzal, hogy a tartozásaikat felajánlják az államnak, ekkor azonban valakinek ki kell fizetnie a 7 százalékos különterhet (az állam automatikusan 7 százalékkal alacsonyabb adósságot vesz át). Szakértők szerint azonban egy-két éven belül újratermelődhet az önkormányzatok hiánya a kormány által sikeresnek vélt adósságkonszolidáció ellenére.

Kocsmaadó helyett pénzbírságot javasolnak az önkormányzatok

\"Kocsmaadó\" helyett utólagos pénzbírságot kellene kivetni azon vendéglátó-ipari egységekre, amelyek zavarják a környékbeli lakók éjszakai nyugalmát, illetve másnap reggelre környezetük rendetlenné válik − mondta a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Az éjszaka is nyitva tartó szórakozóhelyeknek kell megfizetniük a felügyeleti díjat, ami a befogadóképesség alapján napi húsz forint fejenként, a bevételt kizárólag a szórakozóhelyek okozta károk elhárítására, illetve biztonsági intézkedésekre fordíthatják az önkormányzatok (a vonatkozó jogszabály-módosítások augusztus 1-jétől hatályosak).Schmidt felügyeleti díj helyett három kategóriába sorolt utólagos szankcióval sújtaná az érintett egységeket, így alkalmanként 100 ezer, majd félmillió, ezt követően egymillió forint bírságot fizetne az a vendéglátó, amelynek környéke szemetessé válik reggelre − a \"visszaesőktől\" pedig a működési engedélyt is megvonnák. Ezt az elnök arra alapozza, hogy a települési önkormányzat az adót az egyébként őt terhelő közbiztonsági, illetve köztisztasági feladatokat meghaladóan az éjszakai nyitva tartással összefüggésben keletkező közbiztonsági, illetve köztisztasági többletfeladatok ellátására fordíthatja.

Adórendeletek sokaságát módosíthatják hamarosan

Az önkormányzatok többségének módosítania kell a helyi iparűzési adóról (hipa) szóló rendeletét, ha életbe lép a fuvarozók és az állam − kompenzációról szóló − megállapodása.