Hiába a drágulás, viszik a termőföldet, mint a cukrot
Vannak megyék, ahol már több mint kétmillió forintba kerül egy hektár termőföld, tavaly mégis több mint ötvenezer adásvétel történt. A kertek és a gyümölcsösök mennek leginkább, ezekből 71 százalékkal adtak el többet tavaly, mint 2020-ban.
Jóval többe kerül a magyar föld
2021-ben is közel 10 százalékkal drágult a termőföld, a hektáronkénti piaci átlagár 2 millió forint közelébe emelkedett, ami 14 százalékos növekedés az előző évhez képest. A szántók ára hektáronként átlagosan 2,097 millió forint, ami 9,7 százalékos pluszt jelent. Az osztatlan területek felszámoláséra hiába nyílt meg a lehetőség, a bonyolult adminisztráció egyelőre valószínűleg sokakat elriaszt - derül ki az Agrotax Kft. éves földpiaci elemzéséből.
Termőföldpiac: rohamtempóban drágulnak a szántók
Tovább tart az évek óta tartó drágulási trend a földpiacon, a tavalyi áremelkedés a szőlők kivételével az előző évit is meghaladta. Volt olyan régió, ahol több mint háromszorosára nőttek az árak az elmúlt tíz évben. Hatalmas a területi különbség, míg a legdrágább, Hajdúszoboszlói járásban több mint 3 millió forint egy hektár szántó ára, a Pétervásárai és az Aszódi járásban nem éri el a 700 ezer forintot a Takarékban Termőföldindexe szerint.
Eladta a szántóföldek felét a kormány, nagy üzlet a vevőknek is
Az állami szántók közel felét adta el a kormány az elmúlt években, amivel különösen a vevők járhattak jól: a termőföld tíz év alatt visszahozza az árát. Ráadásul a területalapú támogatások bevételei mellett azért is egyre jobb üzlet a földvásárlás, mert sok szántó értéke folyamatosan nő.
Tavaly is szépen drágult a termőföld Magyarországon
A járvány sem törte meg a termőföld árának mintegy harminc éve tartó emelkedését Magyarországon: tavaly a hektáronkénti piaci átlagár 1,727 millió forint volt, 7,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - ismertette a győri székhelyű Agrotax Kft. elemzését a cég ügyvezetője az MTI szerint.
