spekuláció

Ezermilliárd feletti többletlikviditás a pénzpiacon

A jegybank külfölddel szembeni nettó követelésállománya 1063 milliárd forinttal nőtt januárban - derül ki a Magyar Nemzeti bank (MNB) előzetes statisztikai mérlegéből. A bővülés a három héttel ezelőtti intervenció következménye, amely a mérleg több során is nyomot hagyott.

Rekordszinten az MNB devizatartalék-állománya

Soha nem látott magasságba emelkedett januárban a jegybank nemzetközi tartalékainak állománya, a forró pénzek nagy része tehát még mindig az országban van.

Kivárnak a spekulánsok

Kolozsi Pál Péter Továbbra is kiemelkedő az érdeklődés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kéthetes betéti konstrukciója iránt. A jegybank által meghirdetett százmilliárd forintnyi betétre az utóbbi hetek tendereihez hasonlóan tegnap is csaknem 580 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, de a jegybank nem hatódott meg, és ezúttal sem fogadott be több pénzt az eredetileg tervezettnél. A kéthetes betét vonzereje az, hogy éves kamata 6,5 százalék, szemben az egynapos instrumentum 3,5 százalékos hozamával. A jelentős többletlikviditás arra utal, hogy még midig a magyar pénzügyi rendszerben kering a csaknem három hete spekulációs céllal érkezett forró pénzek nagy része. A jegybank többször egyértelművé tette, hogy nem szívesen látja az országon belül a spekulatív tőkét és az utóbbi hetekben több próbálkozást is tett a pénzügyi rendszer megtisztítására – a jelek szerint eddig sikertelenül.

Szigorítás a spekulációs földvásárlás ellen

Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint a spekulációs célú földszerzések kizárása érdekében a kormány tovább kívánja szigorítani a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó korlátozásokat. A földtulajdon és a földhasználat kérdéseiről csütörtökön megtartott parlamenti vitanapon elhangzott, hogy elővásárlási joga lenne például a helyben lakó, mezőgazdasággal foglalkozó magánszemélynek, valamennyi jogalany alapíthatna termőföldre haszonélvezeti és használati jogot, illetve az állam kedvezményt élvezne az elővásárlási jogok rangsorának megállapításakor. Vonza a családi gazdaságok mellett szállt síkra, amikor kijelentette, hogy a hazai átlagos birtokméret 2-3 hektár területű, amelyen nem lehet hatékony szántóföldi mezőgazdasági tevékenységet folytatni.