óvadék

Nem szabadulhat a volt Jukosz-vezér

A moszkvai bíróság tegnap elutasította, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék Mihail Hodorkovszkijt, a Jukosz olajtársaság volt vezérigazgatóját. A Putyin elnök mérsékelt jobboldali ellenzékét bukásáig anyagilag támogató milliárdos üzletembert a múlt hónapban vették őrizetbe hétrendbeli adócsalás és sikkasztás vádjával, és ügyvédei kérték a szabadlábra helyezést. A főügyészi hivatal jó előre közölte, hogy december 30-áig őrizetben akarják tartani Hodorkovszkijt, amit főként azzal indokolnak, hogy Oroszország leggazdagabb embere és ugyancsak letartóztatásban levő milliárdos társai annyi pénzzel és befolyással rendelkeznek, amivel szabadlábra kerülve eltüntethetnék a bizonyítékokat. Az ügy megrendítette nemcsak a külföldi, de a hazai befektetők bizalmát is. A moszkvai jegybank közlése szerint megfordult a trend, és míg az év első felében nettó tőkebeáramlást regisztráltak, a harmadik negyedévben 7,7 milliárd dollár volt a nettó kiáramlás, miután Platon Lebegyevet, a Jukosz egyik legnagyobb részvényesét júliusban letartóztatták. Oleg Vjugin, a jegybank első elnökhelyettese a Reutersnak nyilatkozva kijelentette, hogy ez formailag ugyan minősíthető tőkemenekülésnek, de valójában pusztán arról lehet szó, hogy az orosz milliomosok jobb befektetési lehetőségeket kerestek külföldön. Tavaly összesen 8,2 milliárd dollár értékű magántőke hagyta el Oroszországot, idén 7,0-8,5 milliárd távozására számítanak. Ez azonban semmilyen veszélyt nem jelent a gazdaságra vagy a helyi piacokra, különös tekintettel arra, hogy a jegybank külföldi valuta- és aranytartalékának értéke az év végéig legalább 65 milliárd dollárra emelkedik - közölte Vjugin.

A pénzintézetek nem látnak üzletet az óvadékban

Az igazságügyi jogszabályok változtatása után mától újraéled Magyarországon az óvadék intézménye. Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint az óvadék célja az, hogy ha nem feltétlenül szükséges, ne korlátozzák szabadságában a gyanúsítottat, ugyanakkor teremtsenek kellő biztosítékot arra, hogy az eljárás során a hatóságok rendelkezésére áll. A miniszter szerint azzal, hogy a bíróságok a vádlott anyagi helyzetének ismeretében döntenek az óvadék összegéről, biztosítható, hogy ne csak a gazdagok számára nyíljon lehetőség az előzetes fogva tartásból történő szabadulásra. Az óvadék összegét sokak számára ennek ellenére sem lesz könnyű letenni, s a jelek szerint ebben a magyarországi bankok sem kívánnak különösebben besegíteni. A lapunk által megkérdezett pénzintézetek egyöntetűen úgy válaszoltak, hogy nem gondolkodnak az óvadékhoz kapcsolódó banki termék kidolgozásában. A válaszadók szerint gondot okozhat, hogy az óvadék a banki kockázatkezelési szempontok szerint nehezen „belőhető” termék. Sokak szerint problémát jelenthet, hogy az óvadék letevője sok esetben nem az óvadék révén szabadlábra kerülő gyanúsított lesz, így nehezen lehet biztosítani az óvadék visszajutását a bíróságtól a bankba. Szabó Linda, az Erste Bank szóvivője ugyanakkor emlékeztetett: bankjuk - több más pénzintézethez hasonlóan - kínál szabad felhasználású jelzáloghitelt, amelynél a megfelelő ingatlanfedezettel rendelkező hitelfelvevőnek nem kell megjelölnie a hitelcélt - így az akár óvadékfizetésre is fordítható.