oeconomus

Így akarjuk megoldani a lakhatási válságot

Európa-szerte súlyosbodik a lakhatási válság, az Európai Unióban minimum 1 millió lakás hiányzik a piacról, amely egyre szélesebb társadalmi rétegeket érint. A magas ingatlanárak hatása mára nemcsak szociális, hanem gazdasági versenyképességi kérdéssé is vált: a megfizethető lakások hiánya azt jelenti, hogy a fiatalok elhalasztják a családalapítást, a hallgatók nem tudnak bekerülni a legjobb egyetemekre, a fiatal szakemberek pedig nem költöznek be a városokba, visszavetve ezzel az innovációt.

Az Otthon Start felpezsdíti a munkaerőpiacot és a hátrányos helyzetű térségeket is helyzetbe hozhatja

Az Otthon Start nem csupán az első lakás vásárlását teszi könnyebbé, hanem jelentős munkaerőpiaci hatásokkal is bír. Egyrészt az építőipar és ingatlanszektor dinamikus bővülése várható a következő években, másrészt a program segíti és ösztönzi a fiatalok munkavállalását, munkaerőpiaci mobilitását és stabilabb lakhatását. Mindezeken felül élénkülhet a vidéki városok munkaerőpiaca, segíthet helyben megtartani a munkaerőt, és csökkentheti az ingázási kényszert.

Nem várt hatása lehet az Otthon Start Programnak, ezek az ingatlanok még olcsóbbak is lehetnek

Az Otthon Start Programban szereplő 1,5 millió forintos négyzetméter árkorlát várhatóan az új építésű ingatlanok piacán jelentős átrendeződést fog okozni. Ingatlanfejlesztők, érzékelve a keresleti nyomást, a jelenlegi 1,6-1,7 millió forint/m2 kínálati árat jó eséllyel az árkorlát alá fogják csökkenteni annak érdekében, hogy nagy volumenben és rövid idő alatt el tudják adni az ingatlanjaikat – jelezte az Economx-nak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Azt is bemutatták milyen korlátokat épített a kormány az új hitelprogramba.

Ledöbbentek a németek: a kormányuk végre-valahára kimondta, hogy Németország válságban van

„Nem pusztán egy gyenge gazdasági időszakban vagyunk, hanem a gazdaságunk strukturális válságban van" – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár, aki szerint az ipar nagy része már nem versenyképes. Mindezek miatt a bőkezű német jóléti szociális állam „többé már nem finanszírozható” , közölte a döbbent hallgatóságával Merz. Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője szerint a valóság kimondása után végre sor kerülhet az égetően szükséges reformokra, így ilyen értelemben Merz beszéde jó hír lehet.