Problémás lesz, ha pár éven belül nem válik világnyelvvé a magyar
Kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, és közülük is csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt – derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.
Az MNB szerint is nagy a baj az oktatásban
Akkora a lemaradásunk az oktatás területén, hogy a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentése sem tudta ezt figyelmen kívül hagyni. Alacsony a GDP-arányos állami költés, 2019-ben 3,1 százalékot tett ki, míg az uniós átlag 3,9 százalék volt. Nálunk a legalacsonyabb a tanárok fizetése az OECD tag európai uniós országok között. Nem sikerült megállítani a korai iskolaelhagyók számát sem. Egyetemeink pedig nem kerültek be az elit klubokba és a nyelvoktatás területén is van még mit tenni.
A nyelvvizsga nem lesz a diploma feltétele
Ma zajlott a Országgyűlésben vita a felsőoktatással kapcsolatos törvényekről, György László szakállamtitkár azt mondta: a képzésüket befejezett hallgatók, amennyiben 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat.
A rezsifrász kinyírja a nyelvvizsgáztatást
Az idei évben októberig 46 ezren szereztek valamilyen nyelvvizsga bizonyítványt, ehhez képest 2018-ban, a teljes évben 80 ezer körül volt a sikeres nyelvvizsgázók száma. A korábbi években a nyelvvizsgákat egy-egy középiskolában vagy egyetemen bonyolították, mondta a Napi.hu-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Most ezek a vizsgahelyszínek a tanítási idő után és szombatonként kötelezően zárva lesznek. A nyelviskoláknak betett a járvány és a nyelvvizsga-amnesztia, most pedig itt van rezsifrász.
Jön a nyelvvizsga-amnesztia: benyújtották a javaslatot
A parlament honlapján is olvasható tervezet szerint a diplomákat már nyelvvizsga nélkül is ki lehet majd adni, valamit a javaslat szerint jön a szaknyelvi oktatás is.
