növekedés

Így épült fel egy skálázható ingatlanos cég: a Rustler sikerének receptje

Az esztelen bevételhajhászás és profitmaximalizálás helyett a skálázható működésre és a minőségre tette fel a tétet a Rustler vezetése, ami meg is hozta az eredményét hosszú távon fenntartható módon: 2018 és 2025 között több mint ötszörös árbevétel-növekedés a piaci átlag feletti EBIT-tel. A fenntartható siker kulcsa az volt, hogy az összehangolt back- és front-office folyamatok önállóan működjenek egymásra épülve, egy jól felépített szervezeti struktúrával, és eközben skálázható legyen a cég – mondta Karsai Tibor managing partner az Economxnak.

Ezt várja most mindenki: megkapja a bizonyítványát a kormány

Pénteken érkezik a végső szám: a KSH közzéteszi a 2025 negyedik negyedéves és az egész éves GDP első becslését. Nagy meglepetésre azonban már senki sem számít, az eddigi adatok és az intézményi előrejelzések alapján a magyar gazdaság tavaly legfeljebb minimális növekedést érhetett el. A korábban várt „repülőrajt” helyett inkább stagnálás közeli pálya rajzolódik ki.

Ez lesz a következő parlament rémálma – már most látszik a számokon

Tovább nőhetett a magyar államadósság – ezt már a kormány sem tagadja, miután Nagy Márton is elismerte, hogy a hiány és az adósságpálya a vártnál kedvezőtlenebbül alakult 2025-ben. A kérdés azonban nem az, hogy nőtt-e az adósság, hanem az, meddig tartható fenn ez a pálya lassú növekedés és drága finanszírozás mellett. Bod Péter Ákos szerint ma már nem a GDP-arányos mutató a legnagyobb veszély, hanem az, hogy az államadósság évről évre egyre több pénzt visz el a költségvetésből. Ha nem jön fordulat, a „kinövés” helyett könnyen adósságspirál lehet a vége.

Magyar euró: már látszik, min múlik, hogy mikor vezetik be

Bulgária belépett január 1-jén az eurózónába, ahol már Horvátország is eltöltött három évet. Szűkül azon EU-tagországok köre, amelyeknek nincs euróbevezetési céldátuma, Magyarország mellett ilyen Lengyelország, Csehország és Románia. Több szempontból is megvizsgáltuk a magyar euró kérdését, és a valódi kérdés nem az, hogy bevezessük-e az eurót, hanem az, készen áll-e a magyar gazdaság arra, hogy euróban éljen anélkül, hogy az árfolyamra támaszkodna. Bár időben egyre inkább távolodunk tőle, a görög válság továbbra is súlyos tanulságokat hordoz.