munkavédelem

Új uniós munkavédelmi előírások

Az EU illetékes miniszterei tegnap Luxemburgban új kötelező munkavédelmi intézkedéseket fogadtak el az elektromágneses mezők és hullámok egészséget veszélyeztető hatásáról. A döntés olyan fontos ágazatokat érint, mint az elektronika, a távközlés vagy az acélipar. A munkaadóknak rendszeres vizsgálatokat kell tartaniuk például rádió- és tv-adóantennák vagy mobiltelefon-szolgáltatók, radarállomások közelében. Olyan bolti alkalmazottak is veszélynek vannak kitéve, akik huzamosabb időt töltenek a kasszánál ülve, a lopásellenes detektorok közelében. Hasonlóan mérni kell az erőteret a fémipari létesítmények óriáskohóinak tőszomszédságában. A mágneses erőtér káros hatása régóta ismert, de most első ízben szabnak meg EU-szinten kötelező, megengedhető maximum sugárzási szintet és azt is meghatározzák, hogy milyen érték fölött kell a munkaadónak megelőző lépéseket tennie, beleértve a munkavállalók tájékoztatását, tréningjét. Ezt a munkavédelmi direktívát megelőzte két korábbi intézkedés a zajártalomról és a rezgésekről, és jövőre várható a következő az optikai sugárvédelemről (pl. számítógép képernyője esetében).

A munkahelyi balesetek több mint negyedét eltitkolják

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint tavaly több mint 25 ezer munkabaleset történt, ebből 163 halállal végződött. A balesetek több mint 25 százalékát a munkaadók eltitkolják – mondta lapunknak Békés András, az OMMF elnöke. Szerinte a baleset-bejelentési hajlandóságot a még gyakoribb munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzésekkel lehetne növelni, valamint a munkaadónak is be kellene látnia, hogy egy esetleges komolyabb balesetet kerül el, ha beszámol az esetről vagy magának a dolgozónak kellene jelentenie azt. A munkavédelmi bírság maximális értéke jelenleg 10 millió forint, a mulasztó személyre pedig 100 ezer forintig terjedő büntetés szabható ki. Hagyományosan a legtöbb munkabaleset az építőiparban és a mezőgazdaságban történik. Ezekben az ágazatokban alkalmazzák ugyanis a legtöbb szakképzetlen munkaerőt, s a munkakörülmények is folyton változnak – tette hozzá Békés. A jogharmonizáció eredményeképpen ma már a magyar munkavállalókat is az európai uniós munkabiztonsági jogok védik, ám a szabályokat a munkaadók még nem alkalmazzák teljes mértékben – véli Orosz Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szakértője. A sok kisebb szabálytalanság – például az előírt pihenőidők be nem tartása, a képernyővédők mellőzése – mellett probléma egyes munkahelyeken a kollektív védőberendezések – például elszívókészülékek – hiánya is. (Elsősorban a kisvállalkozások nem vásárolják meg a szükséges védőfelszerelést.) Ám a legnagyobb gond továbbra is az, hogy a munkaadók nem jelentik be a munkahelyi baleseteket, tartva a következményektől és a felelősségre vonástól – tette hozzá Orosz. A parlament 2001 márciusában elfogadott, a munkavédelem országos programjáról (MOP) szóló határozata szerint ugyanis létre kell hozni a munkahelyi egészségkárosodások és balesetek önálló biztosítási ágát, s ezen belül olyan differenciált járulékrendszert kialakítani, amelyben a munkáltatók befizetéseit a munkavégzés veszélyességi besorolása alapján határozzák meg, amely függ a bekövetkezett munkabalesetektől és megbetegedésektől. Csakhogy a munkaadók a rosszabb besorolást elkerülendő sem jelentik be a baleseteket. A biztosítási ág kialakítását a MOP 2002 végére ütemezte, ám ez késésben van, az előkészítést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi.