műhold

„Műholdkárnál” is fizet a biztosítás?

Ma érkezik a légkörbe a NASA egyik műholdja, és szakértők szerint egyes darabjai szárazföldre is eshetnek. Bár annak az esélye, hogy a Földre érkező alkatrészek anyagi kárt, vagy netán személyi sérülést okozzanak, minimális, az ehhez hasonló extrém esetekre is létezik biztosítási védelem.

Napokon belül a Vivendié a Stream

A francia Vivendi Universal média- és távközlési csoport vezérigazgatója, Jean-Marie Messier bejelentette, hogy idén nem terveznek jelentős akvizíciót, mert médiaportfóliójuk a USA Networks szórakoztatóipari részlegének 10,3 milliárd dollárért történő felvásárlása és az ugyancsak amerikai EchoStar műholdas szolgáltatóban való 10 százalékos részesedés megvételével szinte teljessé válik. Az utolsó stratégiai lépés keretében mindazonáltal várhatóan napokon belül véglegesítik az olasz Stream 50 százalékának megvásárlását, amelyhez ezután még a római versenyhatóság jóváhagyása is szükséges. A veszteséges műholdas tévét a Telecom Italia és a Rupert Murdoch ausztrál médiamágnás tulajdonában lévő News Corp. 50-50 százalékban birtokolja, de az utóbbi már korábban bejelentette, hogy kiszáll belőle (NAPI Gazdaság, 2001. december 21., 6. oldal). A Vivendi 480 millió dollárt - azaz előfizetőnként 600 dollárt - hajlandó fizetni a News Corp.-nak. A Streamet összevonnák a francia csoport már meglévő olasz kábeltévéjével, a Telepiuval, aminek költségét mintegy 400 millió euróra teszik; a létrejövő tévétársaság eredménye három éven belül érné el a nullszaldót. (NAPI)

Rohamosan nő a Canal Plus nyeresége

A francia Vivendi Universal médiabirodalom tulajdonában lévő Canal Plus európai fizetőtévé-csoport idei EBITDA-nyeresége várhatóan 30 százalékkal, az árbevétele pedig 13 százalékkal haladja meg a tavalyit, így az eredmények teljes egészében megfelelnek a tavaly előirányzott célkitűzésnek - jelentette be Pierre Lescure vezérigazgató. A Vivendi tavaly vette meg a csoportot, és egyesítette a kanadai Seagram konglomerátum médiaérdekeltségeivel, létrehozva a Vivendi Universalt. Jövőre a Canal Plus ugyancsak 30 százalékos EBITDA-bővülésre számít, de ezt a Dow Jones szerint nem lesz könnyű elérni a veszteséges olasz Stream műholdas tévé felvásárlása miatt. A Stream akvizícióját december 31-éig véglegesítik a jelenlegi tulajdonosokkal, az ausztrál News Corp.-pal és a Telecom Italiával, miután a News Corp. elállt korábbi szándékától, hogy a Canal Plusszel közös vállalatot hozzon létre. (A közös vállalatban a Canal Plus 75, a News Corp. 25 százalékos tulajdonos lett volna.) A Stream-akvizíciót az olasz versenyhatóságnak még jóvá kell hagynia. A Streamet teljes egészében konszolidálják 2002-ben, ami azonban az átszervezési költségek következtében számottevő mínuszt jelent a mérlegben. A tervek szerint egyesítik a francia csoport már meglévő olasz műholdas platformjával, a Telepiuval, ennek költsége várhatóan mintegy 400 millió eurót tesz ki. A létrejövő tévétársaság eredménye mindazonáltal várhatóan három éven belül eléri a nullszaldót. Lescure egyúttal megerősítette, hogy a Canal Plus pozíciója nem gyengül a Vivendi-csoporton belül amiatt, hogy az anyavállalat mintegy 10 milliárd dollárért megveszi a USA Networks (NAPI Gazdaság, 2001. december 18., 1. oldal) szórakoztatóipari érdekeltségeit. (NAPI)

Kétségessé vált a Galileo kiépítése

Brüsszeli tudósítónktól: Az EU tagországainak közlekedési miniszterei pénteken sem tudtak megegyezésre jutni az unió saját GPS, azaz pozíciómeghatározó rendszerének, a Galileónak a kiépítéséről. A költségvetés nettó befizetői - így Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Ausztria és Hollandia - ugyanis vonakodnak a 4 milliárd eurót igénylő finanszírozástól, és ha nincs elegendő magánbefektető, az EU brüsszeli bizottsága lefújja a 30 műholdból álló rendszer kiépítését. Jóllehet az EU-államok áprilisban elvi megállapodásra jutottak a csúcstechnológiát alkalmazó rendszer kiépítésének megkezdéséről, a szükséges pénz továbbra is hiányzik: a magánbefektetőket ugyanis egyelőre elriasztja a Price Waterhouse Coopers tanulmánya, amely szerint a rendszer költségeinek megtérülése csak hosszú távon várható. A közlekedés - elsősorban a tengeri, közúti, és légi szállítás - műholdról való hatékony irányítása és a rendszer távközlési felhasználása is óriási előnyökkel járna. Jelenleg az EU-tagországok ingyen használhatják az amerikai GPS rendszert, ám Washington fenntartja magának a jogot, hogy katonai válság esetén leállítsa a polgári alkalmazást, ahogy azt az Öböl-háború idején meg is tette. Ha kiépülne az EU saját helymeghatározó hálózata, akkor az unió országai nem lennének ráutalva az amerikai rendszerre. Gordon Tamás