monetáris_politika

Kiszámíthatóbb gazdaság- és monetáris politikát ígér az ellenzék

„A csecsemőtől az aggastyánig csak a kamatokra 140 ezer forintot költ minden magyar évente. Olyan brutális összegről van szó, amely 2010 óta évente ezermilliárdos nagyságrenddel fojtogatja a költségvetést” - mondta a magyar államadósság terheiről Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője az Egységben Magyarországért csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az ellenzék a kkv-knak normatív támogatásokat ígér, valamint kiemelten dotálnák a fiatalok vállalkozásait.

Megnyitotta az évet az európai jegybank: maradnak a kamatok

A legfontosabb feltételeken nem változtatott 2022 első kamatdöntésén az eurozóna jegybankja, a mai nap mégis izgalmasabbnak ígérkezik, mint várni lehetett. Úgy alakulnak Európa makrogazdasági számai, hogy ma Christine Lagarde akár komolyabban elkötelezheti magát a szigorítás útján.

A számok nem hazudnak – a hitelességről csak hitelesen

Az elmúlt hetekben hasonló érvek mentén Király Júlia és Surányi György is a nemzetközi trendekkel teljesen azonos pályán haladó infláció okaként a hazai gazdaságpolitikát próbálták azonosítani. Erős állítás, de szavak helyett nézzünk inkább a tényeket. Mit is jelent a jegybanki hitelesség és hogyan teljesített e téren a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

MNB: nincsen gyors siker az infláció ellen, de tabuk sincsenek

Váltott, és újabbat is kész váltani a hazai monetáris politika. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a januári kamatdöntésén a vártnál nagyobbat emelt az alapkamaton. Így az 2,90 százalékra emelkedik. Virág Barnabás MNB-alelnök szerint továbbra is komolyak az inflációs kockázatok.