lakáspolitika

Van egy évtizedes problémája az ingatlanpiacnak, amit az Otthon Start sem old meg

Az otthonteremtés és a családtámogatás mindig is az Orbán-kormány társadalompolitikájának központi eleme volt. A lakáspolitika eddigi intézkedései azonban az utóbbi években már nem bizonyultak hatékonynak, nem véletlen, hogy a kormány proaktív módon a Lakhatási Tőkeprogram után bejelentette a 3 százalékos lakáshitelt, amely szeptemberben indul. Kutasi Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezető egyetemi docensével, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetőjével beszélgettünk a lakhatási válságról, annak gazdasági és társadalmi dimenziójáról. Valamint kitértünk arra is, hogy vajon az államnak be kell-e a avatkoznia a lakáspiacon, illetve hogyan hatnak az intézkedések az árakra, továbbá általában a magyar gazdaságra.

A Z generáció világot akar látni: eszük ágában sincs lakástörlesztőt fizetni 25 évig

A röghöz kötöttség Magyarországon történelmi jelentőségű kifejezés. Sokáig a jobbágyságra vonatkozott, amely egy alárendelt viszonyt jelentett a feudalizmusban, most pedig erős túlzással és asszociációval akár egy 25 éves lakáskölcsönnel rendelkező ifjú tulajdonosra is vonatkozhat. De vajon akar-e röghöz kötött lenni egy Z generációs fiatal? Ennek jártunk utána.

Zsiday Viktor szerint zsákutca a kormány új lakáspolitikája

Magyarországon kínálati probléma van: nagyon kevés lakást építünk annak ellenére is, hogy jelentős áremelkedés zajlott le az elmúlt években. Ha pedig egy szűkös, kínálati korlátokkal rendelkező piacra további keresletet eresztünk rá, akkor egyre többen szorulnak ki a lakásszektorból.

A kormány gajra vágta, vagy feltámasztotta a lakáspiacot az elmúlt évtizedben?

Az utóbbi 10 évben az Európai Unió országai közül legjobban a magyar piacon nőttek a lakásárak (237,5 százalék, Unió átlaga: 58 százalék), ennek jelentős része az elmúlt két évben következett be. A fiatalok és az alacsony jövedelmű háztartások számára egyre inkább elérhetetlenné vált a saját tulajdonú lakás. Mivel Magyarországon gyakorlatilag nem létezik támogatott bérlakás rendszer, sokan kénytelenek a lényegesen költségesebb, piaci alapú bérléshez folyamodni.