krízis

Az igazi gazdasági összeomlás még csak most alakul

Patrick Artus francia makrogazdasági elemző, a Párizsi Közgazdasági Iskola professzora szerint a mostani piaci optimizmus, a kedvezőnek tűnő makrogazdasági folyamatok csalókák és elkerülhetetlen egy erősebb gazdasági válság. A túl magas nemzeti és vállalati adósságállományok szerinte mételyként hatnak a növekedésre, ahogy az ezek leépítésével járó keresletcsökkenés is recessziót okozhat. Jean Tirole és Olivier Blanchard elemzők is több kockázatot, és túlzott optimizmust látnak.

Garantiqa: már 2000 milliárd felett a garantált hitelek állománya

Május közepére az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében támogatott vállalkozói hitelek összege átlépte az 1100 milliárd forintot, ehhez kapcsolódóan a társaság által vállalt kezességek állománya közel 1000 milliárd forintot tett ki.

Franciaországban is romlik a járványhelyzet

Miközben az őszi hullám tetőzéséhez közelítenek a koronavírus-járvány kórházi mutatói Franciaországban és a szakemberek újabb korlátozásokat szorgalmaznak, Emmanuel Macron államfő egyelőre még nem szeretne a "harmadik utasnak" nevezett kormánystratégián változtatni, de nem zárt ki a közeljövőben újabb szigorításokat - írja az MTI.

Világpolitikai krízisek a parketten

A Budapesti Értéktőzsde „feltámadás utáni" 11 éves története során átélt már néhány világpolitikai krízishelyzetet. Az elsőt, Irak Kuvait elleni támadását 1990. augusztus 3-án szinte észre sem vette, az IBUSZ-ból és a Skálából álló magyar tőzsde volt az egyedüli a világon, ahol nem estek az árak. Fél évvel később, az Irak elleni amerikai támadás kezdetén már más volt a helyzet, de az akkori áresés sem volt szignifikáns, nem utolsósorban azért, mert még nem tették közzé a tőzsdeindexet. Először 1991 augusztusában érződött pánikhangulat az akkoriban egy Váci utcai irodaház alig 60 négyzetméteres szobájában szorongó Budapesti Értéktőzsdén. A Gorbacsov elleni - másnapra elvetélt - moszkvai puccskísérlet hírére 6,5 százalékkal, 56 ponttal zuhant az akkor már négyhónapos múltra visszatekintő tőzsdeindex. (Még nem BUX-nak, hanem BTI-nek nevezték.) A nagy ijedelem néhány nap alatt elmúlt, de az árak nem kapaszkodtak vissza a puccs előtti szintre. A délszláv válság eleinte gyakorlatilag nem érintette a magyar tőzsdét, 1995 végéig amúgy sem voltak vevők, utána viszont pillanatnyi politikai megfontolásoktól mentesen vásároltak, amihez hozzáfértek. A Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások lehetősége azonban 1999 elején tartós besszt okozott. Miközben a világ tőzsdéi erőteljesen meneteltek felfelé - már megkezdődött a technológiai hossz -, Magyarországot, az egyetlen olyan, Jugoszláviával szomszédos országot, amely számottevő tőzsdével rendelkezett, igyekeztek elkerülni a befektetők. Január elejétől március 24-ig, a légitámadások megindulásáig 7000-ről 5300 pontig esett a BUX, az első bombázások hírére viszont mindenki „fellélegzett" és vásárolni kezdett. A támadás másnapján 155 ponttal emelkedett a BUX, a forint pedig egykettőre visszanyerte a sávon belül azt a 2 százalékot, amit a korábbi hetekben elvesztett. Május 31-ig - akkor fogadta el Milosevics elnök a nemzetközi közösség feltételeit - 6439 pontig erősödött a BUX. (Közben volt egy pániknap: amikor április elején elterjedt - noha később cáfolták -, hogy Oroszország NATO-célpontokra irányította rakétafegyvereit, 200 ponttal esett a BUX.) A magyar befektetőknek tehát elenyészően kevés „háborús" tapasztalatuk van, mindazonáltal a mostani piaci helyzetben alighanem egy a mostaninál jóval kisebb ijedelem is elég lenne ahhoz, hogy a vevők visszavonuljanak. Míg korábban a háborús sokkok után hamar magukhoz tértek a piacok - a feltörekvő piacok adósságválsága által gerjesztett besszperiódusok tovább tartottak -, most előfordulhat, hogy jóval több idő kell a kilábaláshoz - igaz, a pesti tőzsdét tegnap délután fél ötig még a sokknak is csak az előszele érte el. K. G. T.