keleti_nyitás

Orosz kiskerlánc veti meg a lábát hazánkban

Magyarországon hozza létre fuvarozási vállalatát a Magnit, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca, amely így egy 1000 kamionból álló járműflottát és az azt kiszolgáló infrastruktúrát hoz létre Kelet-Magyarországon, körülbelül 1500 új munkahelyet teremtve ezzel - jelentette be Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

Bővített az arab piacra is termelő sajtgyáró

Az arab piacra is szállító Kőröstej cégcsoport új üzemcsarnokot létesített Hajdúböszörményben, s ezzel 100 új munkahelyet teremt a városban.

Újabb multi döntött magyar beruházás mellett

Magyarországra hozza európai mobilkészülék-javító tevékenységét a kínai ZTE.

Lassan sül el a keleti nyitás csodafegyvere

Nem hozott egyelőre nagy sikereket a keleti nyitás, szakértők szerint azonban látható eredményekhez hosszú évekre van szükség. Tavaly Ázsia felé 15 százalékkal csökkent a kivitel, de az orosz export is 0,8 százalékkal esett vissza, míg az Egyesült Arab Emírségeknél egyharmados csökkenést mértek − igaz, például Ukrajnában időközben 8 százalékkal több magyar terméket sikerült értékesíteni. A magyar kkv-k külpiaci tevékenysége ráadásul leginkább az európai országokra koncentrál, a legnagyobb arányban, 37 százalékban Németországba exportálnak, 30 százalék Romániába szállít, ezt követi Ausztria és Szlovákia − olvasható a K&H Bank Zrt. tegnap publikált kutatásából. A keleti nyitás célországai − a FÁK-térség, Kína, az Öböl-térség arab országai és a távol-keleti országok − ugyan komoly potenciált jelenthetnek, egyelőre azonban csak Oroszország szerepel a kkv-k toplistáján, ahová a cégek 6 százaléka exportál.