Így lehet okosan odacsapni a bankoknak
Izlandnak bejött az a hat évvel ezelőtti döntés, hogy hagyták csődbe menni az ország három nagybankját. A pénzintézetek megmentése helyett a jóléti rendszer megóvására, oktatásra költötték az adófizetők pénzét, és ma négy százalék a munkanélküliségi ráta.
Izland nem kér az EU-ból
Feloszlatta uniós tárgyalódelegációját az izlandi kormány, amivel formálisan is kinyilvánította, hogy a szigetország − legalábbis belátható időn belül − nem óhajt az Európai Unió tagja lenni. A közeledési folyamatot felfüggesztettük, de nem zártuk le. Javítani fogjuk a párbeszédet és erősítjük az együttműködést az EU-val − jelentette ki Bragi Sveinsson külügyminiszter a parlamentben. Az áprilisi választások után hatalomra került euroszkeptikus jobbközép kormánykoalíció pártjai azzal kampányoltak, hogy megszakítják a csatlakozási tárgyalásokat, ezért már májusban hosszú szabadságra küldték az ezzel foglalkozó tisztviselőket. A szakítás legfőbb oka a halászattal kapcsolatos vita volt. Reykjavík közöle, hogy szívesen elkalauzolja az uniós szakértőket az Atlanti-óceán északi részére, hogy megmutassa a déli vizek melegedése miatt északra húzódó gazdag halrajokat, amelyek megjelenése szükségtelenné teszi a halászati korlátozásokat. A 300 ezer lakosú Izland 2009-ben kezdett csatlakozási tárgyalásokat, miután kétes hitelekkel felhizlalt bankrendszere összeomlott.
Újabb óriási leírás jöhet az izlandi bankoknál
Könnyen lehet, hogy az izlandi bankoknak újabb 3,3 milliárd dollár veszteséget kell leírniuk a jelzáloghiteleiken. Ennek oka, hogy egy helyi szervezet pert indított a hitelintézetek ellen az inflációhoz kötött jelzálogtermékeik miatt. Az ügy komolyságát az adja, hogy a bankok 2010-ben már elvesztettek egy ehhez hasonló pert, amiért akkor 2,1 milliárd dollárnyi leírást szenvedtek el − írja a Bloomberg. A mostani perben azok a jelzáloghitelek lehetnek érintettek, amelyek törlesztését a hitelintézetek az infláció alakulásához kötötték. Ez a megoldás ugyanis a szövetség szerint nem felel meg az európai gazdasági térség jogszabályainak. A helyzet azért is súlyos, mert a pénzügyi válság idején az izlandi korona gyengülésével 19 százalékra ugrott az infláció, ez pedig 3,3 milliárd dollárral növelte a magánszektor adósainak hitelterheit. Az érdekvédők ugyanakkor azt kifogásolják, hogy az inflációhoz kötött jelzáloghitelekkel a bankok teljesen az ügyfelekre hárították a kockázatokat és a terheket.
Van, ahol bejött az unortodox megoldás
Izland teljesen más utat választott adóssághegyeinek romjain, mint a legtöbb fejlett ország, és a jelek szerint jóval sikeresebb is náluk.
A jólét megmentésével példálózik az IMF
Az izlandiak válságból való kilábalása példa lehetne a jelenlegi krízisországoknak – véli a Nemzetközi Valutaalap.
