iMF

Gyorsult a török infláció

Törökországban a fogyasztói árak a júliusi 2,4 után augusztusban 2,9 százalékkal nőttek, a 12 havi infláció 56,3-ról 57,5 százalékra gyorsult - jelentette az ankarai statisztikai hivatal. A nagykereskedelmi árak az infláció további növekedését vetítik előre: a tavalyi 3,3 százalékot követően augusztusban 3,5 százalékkal emelkedtek, éves összevetésben a júliusi 65,4 százalékkal szemben 69,6 százalékkal. Az adatok, mint a Reuters rámutat, kétségessé teszik, hogy az inflációt sikerül idén az IMF-fel áprilisban kötött megállapodásban célul tűzött 58 százalék alá szorítani. A líra a februárban bejelentett szabad lebegtetés óta mintegy 50 százalékot vesztett értékéből a dollárhoz képest és ez egyben az infláció elszabadulását okozta. Az IMF és a Világbank által nyújtandó 15,7 milliárd dollár hitel következő 3 milliárd dolláros részletének folyósítása attól függ, hogy a török kormány mennyiben tett eleget a hitelprogramban foglaltaknak. Az IMF küldöttsége várhatóan pénteken érkezik Ankarába, és a tárgyalásokat az is beárnyékolja, hogy az első félévben az ország bruttó nemzeti terméke (GNP) 8,5 százalékkal zsugorodott, míg a megállapodásban az év egészére vonatkozóan csak 5,5 százalékos csökkenés szerepel.

Kamatot csökkentett a török jegybank

A pénzügyi stabilizálódás jegyében tegnap kamatot csökkentett a török jegybank, s egyúttal bejelentette, hogy a tavalyi óriási deficittel szemben idén az első félévben az ország többlettel zárta a folyó fizetési mérleget.

Argentína 8 milliárd dollárt kap az IMF-től

A súlyos válságba került Argentína 8 milliárd dollár új hitelt kap a Nemzetközi Valutaalaptól - jelentették be Washingtonban. A decemberben kapott 14 milliárdos hitelt kiegészítő pénzhez azonnal hozzájuthat, amint a megállapodást az IMF igazgatótanácsa jóváhagyja - várhatólag szeptember elején. A hitelcsomagból 3 milliárdot adósságcsere-költségekre fordítanak, hogy mérsékeljék az ország adósságszolgálati terheit.

Reformokat vár Belarusztól az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a makrogazdasági és vállalati reformok elmaradása alááshatja Belarusz pénzügyi stabilitását. Mark Horton, aki a hitelszervezet küldöttségének élén két hétig tárgyalt Minszkben, úgy nyilatkozott, hogy bár a pénzügyi helyzet viszonylag szilárd, a reálgazdaságban súlyos problémák mutatkoznak. Hozzátette: a külgazdasági feltételek kezdenek javulni Belarusz számára, mivel az orosz és az ukrán gazdaság egyaránt fellendülőben van. Az IMF a reformok elmaradása miatt 1996-ban beszüntette a hitelnyújtást Belarusznak, de idén egy monitoringprogramot indított és jövőre kedvező esetben akár a hitelezés is újraindulhat. Elemzőknek azonban kételyeik vannak afelől, hogy a szeptemberi elnökválasztás után várhatóan hatalmon maradó Alekszandr Lukasenko hajlandó lesz-e a reformokra.