iMF

Fenntartható növekedési pályán a lengyel gazdaság?

A Nemzetközi Valutaalap 2,75-ról 3,5 százalékra javította a lengyel gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, 2004-2005-re évi 4-5, azután 6-7 százalékos GDP-bővülést jósol. Ez az országértékelés egyik legfontosabb megállapítása, amit nyilván örömmel fogad a kormány, ellentétben azzal a kitétellel, hogy szorosabbra kell fogni a költségvetést, valamint hogy nincs szükség további kamatcsökkentésre. Mint az IMF varsói irodájának vezetője, Susan Schadler a Rzeczpospolita című lapnak nyilatkozva elmondta: véleményük szerint miután Lengyelországban egyértelműen megindult a fenntartható növekedés, nincs már szükség rá, hogy monetáris politikai eszközökkel élénkítsék a gazdaságot. A növekedést jobban elősegítheti a költségvetési szigor és a jóléti kiadások visszafogása - tette hozzá. A kamatcsökkentés évek óta vita tárgya az egymást váltó kormányok és a jegybank között - ez utóbbi az inflációellenes harc jegyében csak kemény harcok után engedett, miután a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek is többször kijelentették: az irreálisan magasan tartott kamatoknak szerepük volt abban, hogy drámaian lelassult a lengyel gazdaság növekedése: 2001-2002-ben 2 százalék alatt maradt. Az irányadó kamat, amely 2001 elején még 19 százalék volt, mára történelmi mélypontra, 5,25 százalékra süllyedt - emlékeztetett a Reuters. Leszek Miller miniszterelnök legutóbb a múlt héten szólította fel újabb kamatcsökkentésre a jegybank monetáris politikai tanácsát, az ilyen nyilatkozatok azonban az IMF támogatásától megfosztva várhatólag hatástalanok maradnak. Pedig a reálkamat nemzetközi összehasonlításban még most is igen magas, hiszen az infláció júniusban mindössze 0,8 százalékos volt. A legfrissebb makroadatok is a növekedés gyorsulására utalnak: júniusban már harmadik hónapja emelkedett a kiskereskedelmi forgalom - éves összehasonlításban 8,1 százalékkal -, és a idénymunkáknak köszönhetően ez már a negyedik hónap volt, amikor a munkanélküliség, ha kevéssel is, de csökkent: a májusi 17,9-ről 17,8 százalékra. Februárban az állástalanok aránya még 18,8 százalék volt.

Romlanak a francia gazdaság kilátásai (Kimaradt!!!)

Gyakorlatilag egybehangzó előrejelzést hozott tegnap nyilvánosságra a francia gazdaság kilátásairól a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az OECD az áprilisi 1,2 százalék után most már 1 százaléknál kisebb GDP-növekedést prognosztizál ez évre, és bár az év második felében már némi gyorsulást vár, jövőre is csak 2 százalékos bővüléssel számol. A párizsi kormány 2003-ra hivatalosan 1,3 százalékos GDP-növekedést vár, de már Francis Mer pénzügyminiszter is beismerte, hogy ennek eléréséhez csodára lenne szükség. Az OECD szerint a költségvetési hiány a tavalyi 3,1 százalék után idén várhatóan meghaladja a GDP 3,5 százalékát. A jelentés nyíltan sürgeti, hogy a kormány hagyjon fel jelenlegi adócsökkentési politikájával, amivel csak tovább növeli a deficitet. Bár az adócsökkentés valószínűleg ösztönözné a gazdaság növekedését, elsőbbséget kell adni a kiadások csökkentésének, különben még nagyobb problémák keletkeznek a deficit terén - idézi a Reuters a dokumentumot. A jobbközép kormány ennek ellenére kitart eddigi stratégiája mellett, amelynek jegyében egy év alatt 6 százalékponttal csökkentette a jövedelemadót, s csupán annyit tesz a hiány mérséklése érdekében, hogy jövőre az idei szinten fagyasztja be a kiadásokat. A pénzügyminiszter szerint 2004-ben 0,5 százalékkal csökkenteni fogják a költségvetési hiányt. Az IMF országjelentése hasonló GDP-adatokat prognosztizál, csak valamivel derűlátóbb hangnemben. A jelentés szerint a francia gazdaság fokozatos növekedéssel jövőre 2 százalékos GDP-bővülést érhet el. A Valutaalap támogatásáról biztosítja a kormány reformorientált gazdaságpolitikáját, különös tekintettel a nyugdíjreformra, de ugyancsak figyelmeztet a büdzsé hiányának veszélyeire.

Az IMF-nek túl radikális a szlovák adóreform

A tervezett 20 százalékos, egykulcsos jövedelem- és általános forgalmi adó 2004-es bevezetése előtt a szlovák kormánynak a fiskális konszolidációra, a költségvetési hiány mérséklésére, a munkanélküliség és az infláció visszaszorítására kellene inkább helyeznie a hangsúlyt - mondta Juan José Fernandez-Ansola, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szlovákiai körúton tartózkodó missziójának vezetője. „Ha a kormány 2006-ban a költségvetés hiányát a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára akarja visszaszorítani, akkor ebben az évben a deficit nem lépheti túl a GDP 5 százalékát” - mondta Fernandez-Ansola. A misszióvezető szerint az általa radikálisnak és szokatlannak nevezett szlovák adóreform 2004-ben megnehezítheti a deficit mérséklését. Ezért az IMF úgy látja, hogy a reformot meg kell előznie a büdzsé reformjának. A Valutaalap szerint Szlovákiának nem sikerül 2006-ig a tervezett mértékben csökkenteni a költségvetési hiányt, s az még 2005-ben is a GDP 6 százaléka körül lesz. Ami az inflációt illeti, a pénzintézet úgy látja, hogy az ország 2006-ig e téren nem teljesíti a maastrichti kritériumot, mivel a bevezetendő magasabb áfakulcs, továbbá a központilag szabályozott árak 2004-es további felszabadítása ezt szinte lehetetlenné teszi. Az IMF becslése szerint Szlovákiában a GDP idén 4 százalékkal nő, az éves infláció 8,8 százalék, 2004-ben pedig 7,5 százalék lesz, a folyó fizetési mérleg hiánya 2003-ban a bruttó hazai termék 6,6 százaléka, 2004-ben pedig 6,3 százaléka lesz.

Magyarország húsz éve a Világbank és az IMF tagja

Húsz esztendeje csatlakozott Magyarország a nemzetközi pénzügyi rendszer két alapintézményéhez, a Világbankhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF). Az előbbi összesen csaknem kétmilliárd dollárnyi hitelt nyújtott a magyar gazdaságnak, míg az utóbbi több mint 2,5 milliárdot bocsátott rendelkezésre. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.