gender

Óránként közel 20 százalékkal kevesebbet keres egy nő Magyarországon, mint egy férfi

Új uniós jogszabály érvényesül Magyarországon is, amely egyenlő munkáért egyenlő bért ír elő. A több mint száz főt foglalkoztató munkavállalókra nézve jelent kötelezettségeket a fizetések átláthatósága, a munkavállalók teljesítményének értékelése és a nemi különbségtételek eltörlése kapcsán. A kormány korábban ellenezte a törvényt, végül a nemi egyenlőség mellett voksolt.

Ez vezet a nők és a férfiak nemi megkülönböztetéséhez

Rengeteg félrevezető elemzés lát napvilágot a nemzetközi nőnap alkalmából a nők munkaerőpiaci helyzetéről, amelyek sokszor eltúlozva nagyítják fel a nemek közti különbségeket a statisztikai adatok lebutított összehasonlításával. Ilyen például férfiak és a nők közt a bérszakadék, amely az átlagbérek összehasonlításán alapul, közben a női és férfiszakmák eltérő bérezését nem veszi figyelembe. Kevés szó esik ugyanakkor a magyar nők kimagasló vállalkozói kedvéről, az EU átlagát meghaladó jelenlétükről a high-tech munkakörökben, vagy éppen a vezetői pozíciókban.

Orbán Viktor: Brüsszel 4 ezer milliárd forintot vett ki a zsebünkből

A miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában beszámolt az elmúlt két hónap legfontosabb eseményeiről. Felidézte, hogy ebben az időszakban is folytatódott a háború, és újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben, az energiaárak pedig maradtak a háború előtti szint háromszorosán. A kormányfő meglátása szerint a szankciók és a magas energiaárak okozták az inflációt.

A népességrobbanás megfékezése a nők helyzetének javításával kezdődhet

A klímakatasztrófa elkerüléséhez a "nemnövekedés" és az erőforrások újragondolt elosztása mellett már felmerült a fejletlen országok növekedési igényeinek fékezése, utóbbi azonban morális kérdéseket is felvet. A népességrobbanást viszont meg kellene állítani. Pogátsa Zoltán szerint az első lépés a nők helyzetének javítása.