BUX 141600.83 0,44 %
OTP 46100 3,02 %
header

GDP

05.
14.
17:18

Romlik a makrogazdasági környezet?

Nem a lehető legrózsásabbak a kedden nyilvánosságra hozott magyar makrogazdasági adatok, az optimista elemzők szerint ugyanakkor hiba lenne túlzott következtetéseket levonni a vártnál talán kedvezőtlenebb statisztikákból. A tíz hónapja tartó dezinflációs folyamat megtörése mindenek előtt az idényáras élelmiszerek számlájára írható, így nem tekinthető végzetesnek, bár a múlt heti jegybanki jelentéssel együtt feltehetően nem tesz túl jót a várakozásoknak. Az államháztartás első négyhavi hiánya az egész éves terv 62,5 százalékára rúg, ami ugyan magas, de a bevételi, illetve a kiadási oldal eltérő ütemezettsége miatt könnyen elképzelhető, hogy a közeljövőben mérséklődni fog a deficit. A pesszimista álláspont szerint 2002-ben nem teljesül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célkitűzése, az államháztartási deficit pedig meghaladja az előzetesen prognosztizáltat. A Pénzügyminisztérium (PM) élen jár az optimisták között, legfrissebb gyorsjelentésében 5,5 százalékos éves átlagos inflációt és 4,9 százalékos EU-módszertan szerint számolt államháztartási deficitet prognosztizál az idei évre.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
05.
08.
23:59

A kiadások csökkentését várják Prágától

A Nemzetközi Valutaalap figyelmeztette a cseh kormányt, hogy tartsa féken a költségvetési hiány növekedését, ellenkező esetben veszélybe kerül az ország középtávú gazdasági stabilitása. Az IMF úgy ítéli meg, hogy a június derekán tartandó parlamenti választások után alakuló új kormánynak a költségvetési reformok végrehajtása lesz az egyik kiemelt feladata - írta a Reuters. Az éves értékelésre Prágába érkező IMF-küldöttség vezetője, Takeda Maszaiko üdvözölte a cseh jegybank múlt havi, általános meglepetést keltő 50 bázispontnyi kamatemelését, ami szerinte megfelelő válaszlépés volt a koronának az euróval szemben az elmúlt évben bekövetkezett 13 százalékos erősödésére. Az IMF úgy látja, hogy a cseh gazdaság legfőbb külkereskedelmi partnerének számító Európai Unióban tapasztalható lanyha kereslet, valamint a túlértékelt korona idén is fékezőleg hat a növekedésre, s emiatt 3,0-3,25 százalékra csökkentette a legutóbbi, múlt hónapban közzétett konjunktúrajelentésében még 3,3 százalékosnak becsült 2002. évi GDP-növekedési előrejelzését. Takeda a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) álláspontjához csatlakozva megerősítette, hogy a kormánynak idén legalább 1,5 százalékponttal csökkentenie kellene a költségvetés túlzott - becslések szerint idén a GDP 5,2 százalékára emelkedő - hiányát. Ezt leginkább az állami vállalatok és a szociális kiadások támogatásának megnyirbálásával érhetik el. Az IMF szakértői úgy vélik, hogy a büdzsé tavalyi, a pénzügyminisztérium becslése szerint 2,8 százalékos hiánya idén a privatizációs bevételek, az adósságértékesítésből befolyó összegek, illetve a szerkezeti átalakításba bevont intézmények támogatása nélkül legalább 2,4 százalékponttal fog emelkedni. G. S.

Szerző(k):
Sebő Gábor
05.
07.
23:59

Brüsszel visszafogta növekedési előrejelzését

A brüsszeli bizottság az emelkedő munkanélküliségre és inflációra hivatkozva tegnap lefelé, a múlt hónapban jelzett 0,5-0,8 százalékról 0,4-0,7 százalékra módosította az eurózóna második negyedévi gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését; ugyanakkor az első negyedévi 0,2-0,5 százalékos növekedési becslésén nem változtatott. Az amerikai gazdasági fellendülés az új adatok szerint a vártnál kisebb növekedést eredményez, s a kiskereskedelem és az építőipar erősödése is csak igen lanyha. A gazdasági növekedés esélyeit az emelkedő nyersolajár, valamint a növekvő munkanélküliséggel párhuzamosan csökkenő fogyasztói bizalom is behatárolja - összegzi a jelentés. A bizottság ennek dacára fokozatos gazdasági élénkülésre számít, amelynek éves üteme a negyedik negyedévre elérheti a 2,6 százalékot. A konjunktúra további erősödését az év eleje óta immár 26 százalékkal emelkedő nyersolajár és az általa kiváltott inflációs nyomás mellett azonban a túlzott mértékű béremelések is veszélyeztetik: ismeretes, hogy a német fémmunkások az éves infláció mértékét több mint kétszeresen meghaladó béremelési követeléssel léptek fel. Bár az eurózóna 12 havi árindexe áprilisban a márciusi 2,5 százalékról 2,2 százalékra csökkent, a bizottság számításai szerint az éves átlag továbbra is az Európai Központi Bank (ECB) által előirányzott 2,0 százalékos plafonérték felett lesz (2,2 százalékot várnak). Wim Duisenberg, az ECB elnöke jelezte, hogy a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén az árstabilitás érdekében nem zárható ki a jelenleg 3,25 százalékos irányadó kamat megemelése - jelentette a Bloomberg. G. S.

Szerző(k):
Sebő Gábor
05.
01.
23:59

A német kormány csak jövőre vár fellendülést

A berlini kormány nem változtatott idei előrejelzésén, vagyis továbbra is csak 0,75 százalékos növekedésre számít, jövőre azonban várakozásai szerint már 2,5 százalékkal bővül a bruttó hazai termék (GDP). Elemzők a korábban napvilágot látott kedvező adatok nyomán az idei GDP-prognózis javítására számítottak, a kormány azonban - a vezető gazdaságkutató intézetekkel összhangban - csak 2003-ra vár valódi fellendülést. A gazdaságkutatók jövőre valamivel kisebb, 2,4 százalékos növekedést jósoltak. Ez az első hivatalos előrejelzés a GDP jövő évi alakulásáról, míg az idei évre vonatkozó szám a januárban közzétett korábbi prognózis megerősítését jelenti. A német gazdaság a berlini pénzügyminisztérium jelentése szerint a fellendülés kezdetén van, az év második felében és jövőre gyorsul a növekedés, bázisa pedig szélesedik. A fellendülés alapját elsősorban a világgazdaság élénkülése, a hagyományosan a német gazdaság motorjának szerepét játszó export várható növekedése jelenti. A minisztérium abban is bízik, hogy a jövő évre tervezett adócsökkentések élénkíteni fogják a krónikusan gyenge belföldi keresletet, aminek erősödéséhez hozzájárul majd az árak várható stabilitása is - írta a Dow Jones. Hans Eichel pénzügyminiszter nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy csak akkor lehet 2004-re közel egyensúlyi helyzetbe hozni a költségvetést, ha a gazdaság 2003-ban és 2004-ben legalább 2,5 százalékkal nő. A célkitűzés azonban veszélybe került azzal, hogy a GDP bővülése tavaly az előző évi 3 százalékról 0,6 százalékra lassult, a költségvetés hiánya pedig elérte a GDP 2,7 százalékát, erősen megközelítve a maastrichti szerződésben az eurózóna országai számára megszabott 3 százalékos határt. B. T. J.

Szerző(k):
Barabás János T.