GDP

Lendületben a litván gazdaság

Litvániában az első negyedévi 4,4 százalék után a második három hónapban 6,9 százalékkal bővült a GDP, így az első félév egészében 5,7 százalékos volt a gazdasági növekedés - jelentette tegnap a litván statisztikai hivatal. A halászat és az egészségügy kivételével valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a teljesítmény. Az energiaszektor bővülése 12,4, a feldolgozóiparé 7,3, az építőiparé 16,7, a kereskedelemé 9,9 százalékos volt. A pénzügyminisztérium augusztusban a korábbi 4,7-ről 5,1 százalékra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését, de a Nemzetközi Valutaalap jóval szerényebb, 4,4 százalékos növekedéssel számol. A statisztikai hivatal egyúttal megerősítette korábbi adatát, miszerint tavaly a GDP 5,9 százalékkal bővült. A litván folyó fizetési mérleg hiánya a jegybank bejelentése szerint az első negyedévi 3,6 százalékról a második negyedévben a GDP 8,5 százalékára szökött fel.

Bulgária már nem szorul az IMF hiteleire

Bulgária képes adósságainak törlesztésére, hiteligényei pedig csökkentek, ezért ezentúl nem tart igényt rendszeres valutaalapi hitelekre - döntötte el tegnap a bolgár kormány. Milen Velcsev pénzügyminiszter szerint ezzel határozott jelzést adnak a külföldi befektetőknek, hogy új szintet ért el az ország gazdasági stabilizációja. A keményvaluta-tartalékok elérik a 2 milliárd dollárt, ami két évi adósságszolgálat összegének felel meg. A kormány ezért a Nemzetközi Valutaalappal korábban kötött és jelenleg is érvényben lévő két évre szóló 300 millió dolláros készenléti hitelmegállapodást egy rendkívüli esetekre szóló megállapodássá kívánja átalakítani. A szerződés 2004-ben történt lejárta után ugyancsak ilyen típusú megállapodást szeretnének kötni a nemzetközi pénzintézettel. Az IMF illetékesei és az elemzők egyaránt pozitívan értékelték az IMF-fel fennálló kapcsolatok lazítására vonatkozó tervet. Az IMF helyi képviselője, Piritta Sorsa közölte, hogy a módosítás részleteiről novemberben tárgyalnak. A Nemzetközi Valutaalap általában elégedett Simeon, a miniszterelnökké választott egykori uralkodó kormányának teljesítményével, az elmúlt két évben végrehajtott fájdalmas, de elkerülhetetlen reformokkal. Egyebek között ennek köszönhető, hogy a nemzetközi hitelminősítők tavaly többször javítottak az ország kockázati besorolásán. A kormány által a múlt héten elfogadott jövő évi költségvetési tervezet értelmében a költségvetési hiányt az idei 0,8 százalékról jövőre a GDP 0,4 százalékára szorítják le. A büdzsé az idei 4 százalék után jövőre 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amit a Reuters szerint az IMF is reálisnak tart. Az államadósságot ez év végéig a GDP 60 százaléka alá szorítják le, megfelelve ezzel az EU maastrichti előírásainak. (NAPI)

Róma csökkentette növekedési előrejelzését

A viszonylag gyenge második negyedévi makrogazdasági adatokra hivatkozva az olasz kormány tegnap 1,3 százalékról 0,6 százalékra csökkentette a GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, a jövő évit pedig 2,9 százalékról 2,3 százalékra. Giulio Tremonti gazdasági miniszter bejelentette, hogy az államháztartás idei hiányára vonatkozó előirányzatot Róma kénytelen 1,1 százalékról közel 2,0 százalékra emelni. Független elemzők már jó ideje jelezték, hogy a gazdasági stagnálás és a drámaian csökkenő adóbevételek elkerülhetetlenné teszik a kiigazításokat. Az ISAE kutatóintézet tegnapi jelentése szerint az olasz fogyasztói bizalom szeptemberben öt éve a legmélyebbre, az előző havi 112,7 pontról 111,8 pontra csökkent.

Tempósan növekszik az orosz GDP

Az év első nyolc hónapjában az előző évihez képest 4,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) - közölte Arkagyij Dvorkovics gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszterhelyettes. Szezonális kiigazítással az augusztusi bővülés ugyan csak 0,1 százalékos volt, de ezt Dvorkovics ideiglenes okoknak tulajdonította. Mint mondta, a kormány tartja magát az eredetileg tervezett 3,8-4,2 százalékos növekedési ütemhez, a minisztérium a legvalószínűbbnek egy 3,9 százalékos idei GDŐ-bővülést tart.