gazdaságpolitika

Az IMF egyetért a belső kereslet növelésével

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői pozitívan értékelték a magyar gazdaságpolitikát, a forint sávszélesítésével fémjelzett monetáris politikát - adta hírül sajtóközleményében a PM. A Varga Mihály pénzügyminiszterrel folytatott tegnapi tárgyaláson az IMF-delegáció ambiciózusnak, de teljesíthetőnek tartotta a 2001. végi 7 százalékos kormányzati inflációs prognózist. A külföldi szakértők egyetértettek abban, hogy a világgazdaság növekedési ütemének lassulása mellett indokolt a belső kereslet némi bővítése. Varga szerint ehhez elengedhetetlen volt, hogy a 2001-ben keletkezett költségvetési többletbevételek ne a hiány csökkentését, hanem a beruházások élénkítését szolgálják.

Az EU-csatlakozásig nem szabnák át az adórendszert

A kormány 2004-ig nem tervez markáns változásokat az adó- és járulékrendszerben, ám megfigyelők szerint nem kizárt, hogy a forgalmi adó terén mégis lép a kabinet. A középtávú gazdaságpolitikai program szerint az adóterhelés szintjének jelentősebb csökkentését 2002-ig a költségvetési törvényben rögzített előirányzatok, a továbbiakban pedig az egészséges gazdasági növekedés fenntartását és az EU-ba való integrálódást szolgáló feladatok nem teszik lehetővé.

A kormány módosította a jövő évi inflációs prognózisát is

A kormány szerint a forint várható felértékelődését is figyelembe véve sem csökken 6–7 százalék alá a jövő évi infláció, ami a korábbi tervek feladását jelenti. A 2002-es költségvetést ugyanis még 4–6 százalékos infláció alapján készítették, ám Járai Zsigmond jegybankelnök szerint az MNB-nek az árfolyam nominális horgony szerepének megőrzése és nem az infláció mérséklése az elsődleges célja. Ezzel együtt elképzelhetőnek tartja, hogy mesterséges eszközökkel a kabinet középtávú gazdaságpolitikai programjában vázolt inflációs pályánál gyorsabban csökkentsék a piacot jelenleg leginkább foglalkoztató makromutatót. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.

A középtávú gazdaságpolitikai program nem számol külső sokkal

A kormány szerint a forint várható felértékelődését is figyelembe véve sem csökken 6-7 százalék alá a jövő évi infláció, ami a korábbi tervek feladását jelenti. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint azonban az MNB-nek az árfolyam nominális horgony szerepének megőrzése és nem az infláció mérséklése az elsődleges célja. Ezzel együtt elképzelhetőnek tartja, hogy mesterséges eszközökkel a kabinet középtávú gazdaságpolitikai programjában vázolt inflációs pályánál gyorsabban csökkentsék a piacot jelenleg leginkább foglalkoztató makromutatót.