gazdaságpolitika

Nagy Márton bemutatta: így lett sokkal magyarabb a magyar gazdaság

A nemzetgazdasági miniszter szerint az elmúlt 15 év tudatos gazdaságpolitikájának köszönhetően nőtt a hazai tulajdon aránya több stratégiai ágazatban, az energetikában például közel 70 százalékra, a bankszektorban pedig 55 százalékra.

Ez a Fidesz gazdasági programja? Orbán Viktor bemondta a legfőbb számokat

Program helyett az évértékelőből lehet kiolvasni, milyen gazdasági pályát képzel el a következő évekre a kormány: Orbán Viktor beszéde a foglalkoztatás, a béremelések, a családtámogatások és az energiaárak mentén a központi újraelosztásra épülő modell folytatását ígérte, konkrét számokkal és új célkitűzésekkel. Ezzel szemben Magyar Péter évértékelője inkább intézményi fordulatot, átláthatóbb állami működést és az uniós forrásokhoz való visszatérést helyezte a gazdasági növekedés középpontjába. A két beszéd így nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is eltérő jövőképet rajzol fel a választók elé.

Meglett az egymillió? Ez lett Orbán Viktor egyik legnagyobb vállalásából

Orbán Viktor 2010-ben egymillió új munkahelyet ígért tíz év alatt – ez lett a kormány egyik leggyakrabban hangoztatott gazdasági sikertörténete. A foglalkoztatottak száma valóban közel egymillióval emelkedett azóta, de a kérdés az, mi áll a számok mögött: közmunka, külföldön dolgozók, demográfiai hatások vagy valódi szerkezeti fordulat? A választások közeledtével az Economx cikksorozatban vizsgálja meg, hogyan teljesültek az elmúlt évek nagy gazdasági vállalásai – ezúttal a foglalkoztatás került a fókuszba.

Több száz milliárdos ígéretek: adócsökkentés, nyugdíjemelés, euró – miből fizetné mindezt a Tisza?

Adócsökkentés, áfakulcs-mérséklés, bővülő nyugdíj- és szociális kiadások, miközben a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradna, az államadósság csökkenne, és az euró bevezetését is előkészítenék. A Tisza Párt programja ambiciózus vállaláscsomagot rajzol fel – a kulcskérdés az, miből teremthető meg mindennek a fedezete.