gaz

Az E.ON a Ruhrgas többségi tulajdonára tör

A legnagyobb német közműcsoport, az E.ON AG közölte az illetékes versenyhivatallal, hogy meg kívánja szerezni a legnagyobb német gázszolgáltató, a Ruhrgas AG többségi tulajdonát.

Miskolcon épített üzemet az olasz SIAD

Átadták az olasz SIAD cég Miskolcon felépített üzemét. A főleg úgynevezett porózus massza és ipari gázok előállítására szakosodott cég 1996-ban alapított magyar leányvállalata az olasz anyacég által biztosított 730 millió forintból építette fel a miskolci gyárat. Itt hegesztési és élelmiszer-ipari gázokat palackoznak és forgalmaznak. Béres Attila, a SIAD HG Gázokat Forgalmazó és Termelő Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: távlati céljaik között szerepel a magyar piac 10-15 százalékának lefedése, ami öt éven belül 8-9 milliárd forintos forgalom elérését jelenti. A beruházást egyébként teljes egészében az olasz cég finanszírozta, amely Európa számos országában állít elő gázokat, levegőbontó berendezéseket, dugattyús kompresszorokat és hegesztőrobotokat. A SIAD a kilencvenes évek elején kezdett terjeszkedni Közép-Európában, mikor együttműködési megállapodást kötött a világ vezető gázipari vállalatával, az egyesült államokbeli Praxair konszernnel. I. S.

Közel a lengyel-norvég gázegyezmény

Lengyelország 20 évre szóló, évi 5 milliárd köbméter földgáz szállítására vonatkozó szerződést készül kötni a norvég kormánnyal. A mintegy 11 milliárd dolláros szerződést a Warsaw Business Journal értesülései szerint Jerzy Buzek kormányfő szeptemberi oslói látogatásakor írják alá. Varsó már közel két éve tárgyal az oroszországi gázszállítások alternatíváját jelentő megoldásról, de a minden részletre kiterjedő megegyezéshez csak mostanra sikerült közel kerülni. Megállapodás esetén az első norvég gázszállítmány legkorábban 2007-ben érkezhet Lengyelországba.

Iráni hadihajó kergette el a BP-t

Irán határozottan érvényesíteni kívánja a Kaszpi-tenger alatti szénhidrogénkészletek feletti rendelkezési jogát - közölték a teheráni kormány illetékesei, miután hadihajó bevetésével elkergették a British Petrol Plc. (BP) két kutatóhajóját. A Baku által Araz-Alov-Sarg néven nyilvántartott, perzsa nevén Alborzként ismert olajmező feltárására és kiaknázására a BP, a norvég Statoil, az amerikai Exxon Mobile, a török TPAO, a kanadai Alberta Energy, valamint az azeri állami olajcég alkotta konzorcium 1998-ban az azerbajdzsáni kormánytól kapott koncessziós jogokat. A Bakutól 90 mérföldre lévő terület feletti rendelkezés jogát az azeri és az iráni kormány egyaránt magának vindikálja. A Kaszpi-tengeri kőolaj- és földgázkészleteket a Perzsa (Arab)-öböl és Szibéria után a világ harmadik legnagyobb ismert szénhidrogén-tartalékaként tartják számon, így érthető, hogy az off-shore mezők feletti szuverenitás kérdése az öt part menti állam között kiélezett konfliktusok forrásává vált, fegyveres incidens azonban eddig nem történt. A BP közölte: már az első próbafúrásokra készült, ám munkatársai és anyagi eszközei védelmében a munkálatokat haladéktalanul felfüggeszti és hajóit a területről visszavonja. Irán azzal érvel, hogy a Szovjetunióval a Kaszpi-tengeri erőforrások megosztásáról kötött megállapodás annak ellenére érvényben van, hogy a partjai mentén ma már nem két, hanem öt szuverén állam fekszik. Az off-shore területek 20 százalékára vonatkozó iráni igényt azonban nemcsak a szomszédos országok, de független iparági elemzők is túlzottnak vélik. A teheráni olajügyi minisztérium közleménye szerint a bakui kormány által aláírt koncessziós szerződés semmisnek tekintendő, mivel az Alborz lelőhely Irán fennhatósága alatt áll. G. S.