felsőoktatás

A felsőoktatás reformja: zseniket, innovátorokat és matematikusokat toboroznak

Több diákra lenne szükség a felsőoktatásban a matematikai, természettudományi, mérnöki és informatikai (MTMI) területeken, ezért a kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ig minden második egyetemi hallgató MTMI-képzésben tanuljon.

Félévente 1,4 milliót is elkérnek a legdrágább egyetemi képzésért

Már csak néhány óra van hátra, és lezárul a jelentkezési határidő az ősszel induló hazai felsőoktatási képzésekre. Ennek apropóján a Napi.hu körképet készített arról, hogy mennyibe kerül ma a diploma, amennyiben a hallgatót eleve önköltséges képzésre veszik fel, vagy menet közben sorolják át „fizetős” státuszba.

Ökológiai katasztrófa vagy technológiai paradicsom vár az országra?

Az utóbbi években nőtt a felsőoktatásban a hallgatók száma, ám még több szakemberre, kutatóra lenne szükség, ezért alakították át a felvételi rendszert úgy, hogy minden egyetem a saját területén a legkiválóbbakat tudja felvenni. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) képzéseire, a világ szeme jelenleg a mezőgazdaság szereplőin van az élelmiszerbiztonság megingása, a szűkülő piac és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt.

Új feltételekkel lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe

Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára. Idéntől már saját hatáskörben rendelkezhetnek a felsőoktatási intézmények arról, kell-e emelt szintű érettségi a felvételihez, emellett eltörlik a központilag szabályozott minimum ponthatárt, és a felvételi eljárást kizárólag elektronikusan lehet végezni.