Fordult a kocka: a magyarok többségének már nem kell az EU
Évtizedes trend fordult meg idénre: az EU-csatlakozás évétől 2011-ig az uniós tagságot pozitívan értékelők mindig többen voltak, mint az azt bírálók. Most azonban kicsit többen gondolják úgy, hogy összességében Magyarországnak ez inkább rossz, mint amennyien jónak tartják - derül ki a TÁRKI kutatásából.
A devizahitelesek jobban költekeznek? - meglepő adatok az utazási szokásokról
Egy év alatt a magyarok mindössze 17 százaléka jutott el néhány napra pihenni. Az adatok azonban arról is tanúskodnak, hogy a lakáshitelesek körében sokkal jellemzőbb, hogy voltak üdülni, mint azokra, akiknek a vállát nem nyomja ilyen teher.
Uniós életszínvonalra vágynak a magyarok
Európa jövője címmel 25 ezer uniós állampolgár megkérdezése alapján készített felmérést az Eurobarometer. A magyar válaszolók 40 százaléka tartotta jó dolognak az uniós tagságot és csak 12 százalékuk rossznak – az EU-átlag 49, illetve 15 százalék. Az átlagosnál többen azonosítják az EU-t a megadott pozitív fogalmakkal, mint a „modern” kifejezés (18 százalék), a demokrácia (21 százalék), vagy a „védelmező” kifejezés (16 százalék). A negatív képzettársítás pedig kevésbé jellemző a magyarokra, mint az uniós átlagra. Technokratának 9 százalékunk tartja az EU-t, míg a közösség egészében átlagosan a lakosság 14 százaléka gondolkodik így, csak 8 százalékunk gondolja, hogy nem elég hatékony az unió (az átlag 12 százalék). Az átlagosnál (51 százalék) nagyobb arányban, a magyar megkérdezettek 62 százaléka véli úgy, hogy a kontinens jövője szempontjából a legfontosabb volna az életszínvonal harmonizálása, és valamennyi uniós ország eurózónatagságának is nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a 25-ök átlagánál (31, illetve 26 százalék). A közös alkotmányért azonban az átlagosnál kevesebb magyar lelkesedik (a megkérdezettek ötöde), és ennél is alacsonyabb arányban tartja fontosnak a magyar a közös nyelv ügyét, az unió határainak precíz kijelölését, valamint egy közös hadsereg felállítását.
Teljes az uniós apátia
Négy hónappal az európai parlamenti választások előtt az EU lakosságának érdeklődése történelmi mélyponton áll. Az Eurobarometer legfrissebb jelentése szerint a 25 ország választásra jogosult lakosságának csupán a harmada jelezte, hogy leadja voksát. Utoljára, 1999-ben a szavazásra jogosultak 49 százaléka jelent meg. A tagállamok közül - százalékban számolva - Nagy-Britanniában (23), Írországban (24) és Spanyolországban (26) a legkisebb az érdeklődés aránya, míg a legtöbben Dániában (65), Görögországban (62) és Svédországban (52) mennének el júniusban választani. A csatlakozók közül a sereghajtók Észtország (17) és Csehország (24), míg a leglelkesebbek Málta (50), Ciprus (45) és Magyarország (43). A megkérdezett 16 ezer EU-állampolgárnak csupán 48 százaléka találta úgy, hogy az uniós tagság jó dolog, hat százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A leginkább uniópárti Luxemburg (77) és Írország (73), a sereghajtó Nagy-Britannia (28). Ugyanakkor a megkérdezettek 37 százaléka „nagyon sajnálná”, ha megszűnne az EU, ugyanennyien közömbösek, és csupán 15 százalék érezne megkönnyebbülést. A bővítés támogatottsága állandó: 47 százalék volt egy éve is.
Csökken a bővítés támogatottsága az EU-ban
Az Európai Unió polgárai kezdenek megbarátkozni a közös fizetőeszköz gondolatával, ugyanakkor a szervezet keleti bővítésével kapcsolatban a korábbinál kevésbé elfogadóak, s többségük az EU-tagság előnyeit is megkérdőjelezi - derül ki a brüsszeli bizottság által megrendelt, április-májusi megkérdezésen alapuló „Eurobarometer” közvélemény-kutatásból. A 15 tagú EU további tagországokkal való bővítését a megkérdezettek közül a legutóbbi felmérés során tapasztalt aránynál egy százalékponttal kevesebben, 43 százalék támogatta; a legalacsonyabb értéket, 33 százalékot Ausztriában, a legmagasabbat, 70 százalékot pedig Görögországban mutatták ki. A legutóbbi felméréshez képest a válaszok alakulása vegyes képet mutatott: Írországban alig néhány héttel az EU bővítéséhez szükséges intézményi reformokat elutasító népszavazás után 7 százalékponttal, 59 százalékra erősödött a bővítést támogatók aránya, miközben Olaszországban 8 százalékponttal, 51 százalékra esett vissza. Az euró elfogadottsága a tavaly ősszel mért 54 százalékról átlagosan 59 százalékra emelkedett; a legmagasabb, 83 százalékos arányt Olaszországban mérték, a támogatottság Németországban 6 százalékponttal, 53 százalékra erősödött, miközben - mindössze egy százalékponttal, 40 százalékra való - csökkenést egyedül Dániában regisztráltak. Az EU közvéleménye legmagasabb - átlagosan 73 százalékos - arányban a közös védelmi és biztonsági politika kialakítását támogatja; e kezdeményezést a franciák, a németek és az olaszok közel 80 százaléka, míg a britek és a finnek alig 51 százaléka helyesli. A brüsszeli bizottság munkájában a megkérdezettek 45 százaléknyi hányada bízik, ami egy százalékponttal kisebb az ősszel mértnél. G. S.
