devizahiteles_mentés

Mire számíthatnak a devizahitelesek? - itt a legújabb komment

A devizahiteles mentőcsomagban a \"kvázi\" forintosítás a legvalószínűbb forgatókönyv a Buda-Cash elemzője szerint, az ING szakértője pedig úgy véli, a mentőcsomag elnyújtott költséget jelent majd a bankoknak.

Mondd, te mit választanál?

Adott a probléma, a devizahiteleseké, amiről többé-kevésbé mindenki tudja, hogy addig, amíg az utolsó hitel utolsó törlesztőrészlete le nem ketyeg, nem lehet olyan megoldást találni, amivel mindenki elégedett lenne. Van valami jelképes abban is, hogy a kormány közeli MNB sem akar részt venni a devizahitel-adósok megmentésében. A jegybank tegnapi javaslata azt üzeni, hogy itt a szakmai érveknek, számoknak nincs helyük.

Devizahitelesek: terítéken a megoldások

Az elmúlt hetekben számos helyről, megnyilatkozásból próbálta a szakmai sajtó kikövetkeztetni, merre, milyen irányba tarthat a devizaadósok véglegesnek beállított mentő csomagja. Jelen anyagunkban áttekintjük a piacon fellelhető alternatívákat, összegezve azok előnyeit és hátrányait.

Az MNB kimaradna a mentő csomagból

Az MNB cikksorozatának harmadik részében jutott el ahhoz a javaslathoz, ami szinte teljesen megegyezik azzal a felvetéssel, amelyet először lapunk írt le (Napi Gazdaság, 2013. augusztus 15.). A jegybank javaslata szerint az árfolyamgát-konstrukcióban a törlesztőrészleten belül a kamathoz hasonlóan a tőkében is elengednék a 180 forintos svájcifrank-árfolyam feletti teljes részt, mindez a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztőrészleteinek forintosítását jelentené. A megoldás előnye, hogy nem egyszeri és azonnali devizahitel-átváltást, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítását, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetését jelenti, ami a jegybank számításai szerint a devizahitel-adósok mindegyikének árfolyamgátba lépésével párhuzamosan évi 30-40 milliárd forint körüli költségterhet okozna.