átutalás

Már hitelkártyából is több kell: máshogy nem megy?

Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt az elektronikus fizetések aránya Magyarországon, a bolti vásárlások közel fele ma már készpénzmentesen zajlik. A bankkártya továbbra is a legnépszerűbb eszköz, de egyre többen fizetnek mobiltárcával vagy QR-kód segítségével. Különösen érdekes, hogy a hitelkártyák száma is emelkedett, éves szinten közel 5 százalékkal nőtt a kibocsátásuk.

Pénzügyi csalások: a bankok sarkára lépnek, bár szerintük nem egyedül kéne elvinniük a balhét

Hamarosan több millióan fellélegezhetnek, mivel már az előszobában van egy olyan új, EU-s szabályozási csomag a kontinensen elharapózott pénzügyi csalások ellen, ami erősebb ügyfélvédelemre és átláthatóbb folyamatokra kényszeríti a bankokat. A pénzintézetek nincsenek elájulva a szigorítástól, szerintük a telekommunikációs cégek és egyes internetes platformok is be kell szálljanak az átverésekkel szembeni küzdelembe.

Lecsap a mesterséges intelligencia, új korszak kezdődik

Keddtől minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligencia elemez valós időben a központi visszaélésszűrő rendszerben. Ez új szintre emeli az online csalások elleni védelmet. A rendszer másodpercek alatt dönt arról, mehet-e egy utalás vagy sem, így az ügyfelek észre sem veszik, de a pénzük nagyobb biztonságban lesz.

Már az MNB is átállt a háborús narratívára

A digitális pénzügyi visszaélések drámai növekedésére válaszul a jegybank átfogó védekezési stratégiát jelentett be: központi visszaélésszűrő rendszer, szigorúbb elvárások a bankokkal szemben és jogszabályváltoztatás. A legfőbb fenyegetés az adathalászat és a pszichológiai manipuláció. Az MNB kiterjeszti a bankok kárfelelősségét azokra az esetekre is, amikor az ügyfelet a bank nevében bírják rá a fizetés kezdeményezésére. Kérdés persze, hogy nem-e élnek vissza ezzel a lehetőséggel az ügyfelek a csalókkal együttműködve.